Mikszáth Kálmán

Nagykürtös – Ma járási székhely, egykor a szlovákiai barnaszénbányászat egyik kiemelt központja volt. Ennek megfelelően a 20. század 50-es évei ízlésének és elvárásainak megfelelően alakították ki. A ma már érdekesnek tűnő úgynevezett Sztálin barokk stílus tömbházai és középületei és a későbbi szocialista toronyházerdők mellett tiszta csoda, hogy néhány korábbi emléke is megmaradt Nagykürtösnek. Többek közt az ágostai evangélikus templom, ahol Mikszáth Kálmán írót 1847. január 18-én megkeresztelték.

Bár írói pályája nehezen indult, végül szinte minden elismerést megkapott, amelyet a korában megkaphatott, de azt azért talán még ő maga sem gondolta volna, hogy idővel életrajza és egyes művei érettségi tételek lesznek a középiskolás diákok számára. Száztíz évvel ezelőtt, 1910. május 28-án hunyt el Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy, illetve a Petőfi Társaság rendes tagja, a budapesti egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

A Mikszáth ősök nemzedékeken át evangélikus lelkészek voltak, csak az író nagyapja és apja tért el a hagyománytól. A család evangélikussága abban is megnyilvánult, hogy Kálmánt, a későbbi írót a rimaszombati egyesült protestáns gimnáziumba íratták be tízéves korában. A VI. osztály tanmenetében 1862–63-ban – egyebek mellett – a következő állt: „Vallástan: Egyetemes egyháztörténelem; a magyarhoni reformatio története 2 óra.” A reformáció ötszáz éves jubileuma további kutakodásra késztetett bennünket a rimaszombati evangélikus háttérről.

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.