zarándoklat

Tormod Remôy norvég evangélikus lelkész 2016 őszén másodszor is visszatért Észak-Magyarországra azzal a céllal, hogy zarándokként is bejárja a vidéket, és tapasztalatait összegezve kutassa a zarándoklat helyét, szerepét a protestáns lelkiségben. Levelét „ádventi üdvözletként” barátai tolmácsolásában olvashatjuk.

Róma – Ferenc pápa arra buzdította az evangélikusokat, hogy tegyék félre ellentéteiket és fogjanak össze a katolikusokkal a szegények, a betegek és a menekültek megsegítésében. „Legyünk szabadok az előítéletektől, Isten segítségével haladjunk a teljes szeretetközösség felé” – fogalmazott beszédében Ferenc pápa a Németországból érkezett lutheránus zarándoklat résztvevőihez, akiket a vatikáni VI. Pál teremben fogadott 2016. október 13-án.

Dunaújváros – A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára készülve Dunaújváros, Kisapostag és Rácalmás evangélikusainak kis csapata július 31-től augusztus 06-ig Luther 499 címmel zarándoklaton vett részt.

„Megvan az ideje az építésnek.” (Préd3,3c) Még ha sokszor vissza is éltek, élnek az ünneppel, mélységesen emberi az, amikor az ünnep pillanatában felülemelkedhetünk a hétköznapon, a mulandóságon, a töredezettségen. Az emberiség kultúrájának része az a mozzanat, amikor valamely kü- lönleges időben átélhetjük a jelen erejét és a jövőbe vezető folytatást. Az sem véletlen, hogy a nagy ünnepekhez gyakorta zarándoklat is társul. Mifelénk évente ezrek zarándokolnak például Csíksomlyóra. Mindemellett mind a három nagy ószövetségi ünnepet, a páska, a savuot és a szukkot ünnepét is tömeges zarándoklat vezeti be. A zarándoklat – bűnbánati jellege mellett – egyéni és közösségi felkészülés az ünnepre. A zarándokút – Istennel megtett út, amelynek végén a jövőbe átvezető ünneplés ragyog.

Budapest – Evangélikus hagyományainkban azt hisszük, hogy a zarándoklás nem szerepel, de az egyháztörténet rávilágít arra, hogy voltak idők, amikor az istentiszteleten való részvételért akár száz kilométert is gyalogolni kellett. Mit jelent zarándokolni? Mit él át közben az ember? Léteznek-e ma is zarándokutak? „Vannak, akik túrázóként indulnak el és zarándokként érkeznek meg” – fogalmaztak a zarándokutak lelki fontosságáról a Föld Sója Találkozó pódiumbeszélgetésének résztvevői.

Valamilyen formában biztos mindenki hallott már az El Caminóról, más néven Szent Jakab útról, amelyen zarándokok hosszú sora rója a kilométereket, és igyekszik a spanyolországi Santiago de Compostela impozáns katedrálisa felé.

Genf – Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) új honlapot indított a kontinens keresztyén közösségeinek hozzájárulásaként az Egyházak Világtanácsa (EVT) kezdeményezéséhez.

Flossenbürg – 1906. február 4-én, Breslauban (mai nevén Wrocław) született Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus és filozófus és hetven évvel ezelőtt 1945. április 9-én hajnalban a flossenbürgi koncentrációs táborban végezték ki egyszerűen azért, mert Krisztus nevében kiállt a megvetett és megbélyegzett emberek mellett. Mindössze 39 éves volt.

Ki volt Luther Márton valójában, miért emlegetik a kilencvenöt tétel szerzőjét hívők és nem hívők? Mit adott korának és az utókornak? – Ezekre a kérdésekre keresték a választ a reformáció városaiban az evangélikus zarándoklat tagjai.

Arnót – Mit jelent a zarándoklás evangélikusként? Tormod Remoy evangélikus lelkész azért érkezett Magyarországra, hogy a több mint kétszáz kilométeres Mária út megtételével megválaszolja magának ezt a kérdést. Az első napok beszámolója.