reformáció

Kassa – Vissza a forrásokhoz – ez a címe a Magyar Nemzeti Levéltár által összeállított vándorkiállításnak, mely a protestantizmus történetét dolgozza fel a Kárpát-medencében. A kiállítást a határon túl elsőként Kassán mutatják be. A tárlat látnivalóit Oláh Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárának osztályvezetője ismertette.

A Reformáció hétről hétre című, a Duna Televízióban, illetve a Duna World műsorán futó sorozat harmincharmadik ötperces epizódjában megszólalt Rácz Norbert kolozsvári unitárius lelkész, doktorandusz, aki a magyar unitarizmus alapításáról, erdélyi intézményüléséről vallott. Az adást a készítők engedélyével mi is közzétesszük.

A reformáció tanai igen hamar megjelentek Magyarországon. Erről árulkodnak azok az intézkedések, melyeket 1526 előtt tettek a katolikus egyház vezetői. Szatmári György esztergomi érsek már 1521-ben kihirdettette a templomokban a tanokat elítélő pápai bullákat. Emellett 1523-ban és 1525-ben is a nézetek követését tiltó törvények születtek.

A Brian élete című film közmondásossá vált kérdését még elcsavarva is legfeljebb egypálcás feladat felismerni. A viccet félretéve, a reformáció ötszázadik évfordulója előtt tisztelgő emlékév hivatalos eseménysorozat- és tájékoztatás-cunamijában óhatatlanul felmerül a kérdés, mire is volt jó a reformáció. Csak múlt időben beszélhetünk róla? Kellett ez nekünk? Van-e vele kapcsolatban új, elmesélhető narratíva, felfedezésre váró szempont?

Kassa – A Kassai Magyar Református Egyházközség meghívására a Magyar Nemzeti Levéltár szakemberei a kassai református templomban mutatták be a „Reformáció „MNL“ projektet. Kassán mutatták be először a projekt imázsfilmjét is. A 21 magyarországi országos és megyei levéltárat magába foglaló kutatás céljának, eddigi eredményeinek, illetve a Vissza a forrásokhoz című kiállításnak a premierje először zajlott külhonban.

Szabadka – Wittenberg – Hogyan kellene ünnepelni a reformáció ötszázadik évfordulóját? Mivel tudnánk emlékezetessé tenni? – Ezeket a kérdéseket forgatták a szívükben az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztény Egyház tagjai Szerbiában, a Vajdaságban élők, amikor egyházukban a reformáció emlékévével kapcsolatosan beszélgettek. Évforduló, tehát születésnap. Ha születésnap, akkor az „ünnepeltet” illik meglátogatni. Ők ezt a lehetőséget választották 2017. július 1–5. között, amikor az egyház 26 tagja megérkezett Németországba, a reformáció bölcsőjébe. Részletes beszámolójukat olvashatják.

A Tebenned bíztunk eleitől fogva főcímet viselő szimpóziumot könyvbemutató zárta. Hajdúnánás eddig 26, a város történelmével foglalkozó kiadványt jelentetett meg.

Taliándörögd – A zöld Wartburg szinte mindig tele volt. Egyszer gyerekek ugrándoztak benne, máskor pedig hangosan nevető felnőttek utaztak a múltba az FM 151.7-tel. A műsorvezető Erősvár László.

Közös városnéző séta Kálvinnal és szívszorító emberi történetek két percbe csomagolva. Kiválasztották a Reformáció 500 Az én reformációm című kisfilm pályázatának nyertes filmjeit, melyekből kiderül: milyen sok jelentéssel bírhat a reformáció üzenete.

Budapest – Akkor van értelme az emlékévnek, ha a belső megújulás elindul, szeretnénk, ha a közéletben is megtörténne ez – mondta Hafenscher Károly az Origónak adott interjújában a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos szerint az emlékév nem arról szól, hogy az ellentétek kiélezzük, nem a katolicizmus ellen van, úgy lett témává a reformáció, hogy a közös értékeinket megmutassuk. A miniszteri biztos külön kiemelte az emlékév következő jelentős eseményét, a wittenbergi magyar napokat.