Dietrich Bonhoeffer

Adolf Hitler hatalomra jutásával egy időben Dietrich Bonhoffer evangélikus lelkész és teológus (1906–1945) csatlakozik az egyházon belüli ellenzékhez. Szembefordul az egyház és az állam feltétlen együttműködésének igényével, és az elsők között ismeri fel a zsidókérdést. Ebben az időben, nyolcvanöt évvel ezelőtt fogalmazta meg híres mondatát, miszerint késznek kell lennünk „nemcsak a kerék alá került áldozatokhoz csatlakozni, hanem önmagunkat a kerék küllői közé vetni”.

Mindenekelőtt csak akkor tanuljon teológiát, ha őszintén úgy érzi, hogy semmi mást nem tanulhat. Sokkal kisebb kár, ha sokan, akik talán igazi teológusok lettek volna, inkább jó jogászok vagy orvosok lesznek, mint ha csak egyvalaki is teológus lesz, akinek nem kellett volna. A bőséges teológiai utánpótlás mindig kétértelmű jelenség.

Dietrich Bonhoeffer gondolkodása nem érthető meg élete ismeretének hiányában. Apja Karl Bonhoeffer pszichiáter professzor és klinikaigazgató volt, előszőr Breslauban, majd Berlinben. Édesanyja, Paula von Hase lelkészcsaládból származott, apja teológiaprofesszor volt és időnként II. Vilmos császár udvari prédikátora. Dietrich 1906. február 4-én legfiatalabb fiúként született három bátyja és négy nővére után. Ikertestvére, Sabine később a nem árja Gerhard Leibholz-hoz ment feleségül, akinek Angliába kellett emigrálnia.

Budapest – Megjelent a Hét Hárs 2015/1–4. száma, amely Dietrich Bonhoeffer halálának 70. évfordulójához kapcsolódva az ellenállással foglalkozik.

Flossenbürg – 1906. február 4-én, Breslauban (mai nevén Wrocław) született Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész, teológus és filozófus és hetven évvel ezelőtt 1945. április 9-én hajnalban a flossenbürgi koncentrációs táborban végezték ki egyszerűen azért, mert Krisztus nevében kiállt a megvetett és megbélyegzett emberek mellett. Mindössze 39 éves volt.

Az egész világ radikalizálódik. Az iszlám szélsőségekhez hasonlóan a keresztény értékekre oly gyakran hivatkozó hazai szélsőjobb, amelyet valójában kereszténynek nevezni aligha lehetne, szintén kiszabadult a palackból. Kérdés, hogy amikor szélsőséges nézetek válnak normálissá, mi a feladata az európai és a hazai kereszténységnek? Azt kell-e követni, ami a látszólag középen van: a (szalon)rasszista, konformista középosztálybeliséget? Vagy képviselhetnénk egy egészen más típusú szélsőséget is? PUBLICISZTIKA.

Budapest – A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szervezésében konferencián emlékeztek és egyúttal tisztelegtek a huszadik század teológusa és igaz embere előtt.

Hannover – 1945. április 9-én végezték ki a nácik Dietrich Bonhoeffert. Halálának évfordulóján a Németországi Protestáns Egyház (EKD) vezetője, Heinrich Bedford-Stohm méltatta a teológus-lelkészt.

Kaposvár – 2015 fájó évforduló az evangélikus egyház életében, hisz 1945-ben, 70 éve végezték ki Németország egyik legnagyobb lelkész-teológusát, Dietrich Bonhoeffert. Ennek az évfordulónak az apropóján a Kaposvári Evangélikus Egyházközség az immár VI. kurzusát élő „Keresők órája” programsorozatát Dietrich Bonhoeffer életének, munkásságának jobb megismerésére szenteli.

Dietrich Bonhoeffer német evangélikus lelkész volt. Szembeszállt a nácizmussal, részt vett a Hitler elleni összeesküvésben, amiért kivégezték. A mártír életéről nemrég dokumentumkötet jelent meg Amerikában, s Eric Metaxas munkája a The New York Times bestsellere lett. A világsikerű művet most magyar fordításban adta ki itthon az Immanuel Alapítvány. A kötet szakmai lektora, Csepregi András evangélikus teológus a 168 Órának arról is beszél: Bonhoeffer története és erkölcsi tanításai ma is nagyon aktuálisak. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. Forrás: 168ora.hu, szöveg: Sándor Zsuzsanna, fotó: Riskó Gáspár