– Mi a zsiráfnyelv, és honnan ered a kifejezés?

– Az erőszakmentes kommunikációt (EMK) dr. Marshall B. Rosenberg alkotta meg. A mai újabb elnevezése együttérző kommunikáció, amit zsiráfnyelvnek is nevezünk. A szavak ablakok vagy falak című könyvből sajátíthatja el ezt a nyelvet az ember. A szárazföldi állatok közül a legnagyobb szíve a zsiráfnak van, innen az elnevezés. A hétköznapokban ezzel szemben a sakálnyelvet használjuk, amikor nem szívtől szívig folytatunk párbeszédet. Nem mutatjuk ki valódi érzéseinket. A közbeszédben is használjuk: „Úgy üvöltesz, mint a sakál.” A zsiráfnyelv a közös pontokat keresi, és igyekszik a másik tudtára adni az együttérzést, a megértést és a problémák valódi érzelmi okát. Marshall B. Rosenberg mottója: „Az életemet együttérzéssel akarom feltölteni, olyan áramlást elindítani köztem és mások között, amely egymás szívből jövő megajándékozásán alapszik.” Zsiráf- és sakálbábokkal mutatta be öt földrészen ezt a nyelvet.

– Tudna erre egy gyakorlati példát mondani?

– Nemrégiben a nagytarcsai Szivárvány Evangélikus Óvodában mutattam be egyházunk oktatási intézményvezetőinek az erőszakmentes kommunikációt. Gyakorlati példán keresztül ismertük meg azt, hogy mit mond a pedagógus a síró gyermeknek. Alkalmazva a zsiráfnyelv négy lépcsőjét: 1. ítélkezés nélküli megfigyelés; 2. érzelmek kifejezése; 3. szükséglet megélése, 4. a kérések megbeszélése. A zsiráfnyelven az egyik megoldás: „Látom, elestél. Fájdalom van benned. Szeretném, ha megnyugodnál. Átölelhetlek?” A gyerek így sokkal hamarabb megnyugszik, ha kimondhatja fájdalmát, megérezheti a szívből jövő ráfigyelést. Így tanulhatja meg az őszinte érzelemnyilvánítást. Sajnos a társadalmi elvárás és a nevelés ezzel szemben az, hogy ne nagyon mutassuk ki az érzelmeinket. Az „üss vagy fuss” elve mentén működünk, vagy ledermedünk, erőszakosan viselkedünk. Pedig évtizedes feszültségeket oldhatnánk fel a zsiráfnyelv segítségével. Emellett az alapítvány öt évvel ezelőtt megalkotta a Dobó Bobó négygenerációs önismereti társasjátékot, amely tartalmaz érzéskártyákat. Így gyermekek és felnőttek játékos formában sajátíthatják el az érzelmek kifejezését. Film is készült a használatáról.

– A politikában és a nemzetközi diplomáciában is alkalmazzák a zsiráfnyelvet?

– Az említett könyvben példát is találunk erre. Az izraeli–palesztin béketárgyalásoknál is a „zsiráfkommunikáció” segített a felek kibékítésében, tehát igen fontos szerepe van az országok közti kapcsolatfelvételben, akárcsak a mindennapokban. Felgyorsult világunkban a „konyhazsiráfot” használják érzés és szükséglet együttes kifejezésére. Említésre méltó a következő példa is. Elcsépelt közönnyel feltett kérdés: „Hogy vagy?” A tartalmát tekintve a semmivel egyenlő, hiszen ezt a kérdést gépies tudattalansággal tesszük fel úgy, hogy igazán nem is vagyunk kíváncsiak a megkérdezett válaszára. A zsiráfnyelvvel tudunk a saját és a másik szívéhez kapcsolódni az érzések kifejezésével: el vagyok csüggedve, félek, fájdalmam van, örülök, boldog vagyok, hálás a szívem. Megtörtént a kapcsolódás szívtől szívig. Hiszen mindenkinek volt már fájdalma, öröme, megérezhetjük, mi van a másik szívében. Ez az őszinteség egyik útja, ezáltal csökkenhet az emberben a feszültség, még a bezártságélménye mellett is.

– Kitől hallott először a módszerről?

– Egy spirituális táborban először tizenöt évvel ezelőtt találkoztam az erőszakmentes kommunikációval, és érdeklődve hallottam, hogy van egy nyelv, amelyben a beszélgetők, vitatkozók győztes-győztesként mennek tovább. A beszélgetők egyenrangú partnerek, nincs alárendeltség. Jónai Éva Hava hozta Magyarországra a zsiráfnyelvet, és a gyülekezeti termünkben éveken át ismertette meg kerületünk lakosaival az EMK-t. A világon egyedülállóak vagyunk ebben a kezdeményezésben egyházi szinten. Fájdalmas, hogy azóta ő elhunyt. Előadásai nagy hatással voltak rám. Templomunkban 2007-ben a reformáció ünnepén közösen hallgattuk Jónai Éva Havát mint nemzetközi trénert Kovács Péter polgármester úrral. Azóta rengeteget segített nekünk a módszer a hívekkel való kapcsolattartásban is. Többször szerveztünk országos konferenciákat kerületünkben is, melyeknek állandó védnöke Kovács Péter. Az első konferencia témája a zsiráfnyelv volt. Egyházközségünk minden kerületi oktatási intézménynek ajándékba vásárolta meg A szavak ablakok vagy falak című könyvet. Kerületünk tehát igen fontos szerepet játszott a módszer terjedésében, sőt mondhatjuk: innen indult el a kezdeményezés, hogy oktatási intézményeknek juttassuk el.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 19–20. számában jelent meg 2020. május 24-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.