Az istentiszteleten Kendeh K. Péter, Németh Zoltán, Balogh Éva lelkészek és az Országos Iroda, a kerületi hivatalok dolgozói, valamint a Pap Kinga Marjatta vezette kórus szolgált.

Szemerei János püspök prédikációjában Martin Luther King egykori "álmából" indult ki, aki szerette volna, ha az egykori rabszolgák és az egykori rabszolgatartók le tudtak volna ülni együtt a testvériség asztalához. Ezzel párhuzamba állította Ezékiel próféta álmát, aki a fogságban lévő népnek prédikált a szabadítóról, ő tartotta az emberekben a lelket, de maga már nem érhette meg azt, hogy az üzenete valóra váljon. Az Újszövetségben Jézussal, a Pásztorral jön majd valaki, aki megvalósítja azokat az álmokat, amelyek nem a mi fejünkben születtek, mégis részesei lehetünk annak.
Jézus Nagycsütörtökön, utolsó estéjén már olyat tett a tanítványokkal, amire azok nem voltak felkészülve, ami meghaladta álmaikat. Asztalhoz telepedett a bűn szolgáival az Úr. Isten álma mindig más, mint amit az ember elképzelni tud. Az Úr asztalt terít, ami új szabadításról szól. Megízlelhetjük az úrvacsorában mi is az Úr jóságát.

Ezután sor került egy Jézus életéről szóló meditatív darabra, majd az alkalom végén Krámer György országos irodaigazgató mondott köszönetet mindenkinek azért, hogy részese lehetett a történetnek, és az események nem csak zajlottak körülötte, hanem maga is aktív belevonódhatott abba.

Ezután Fabiny Tamás püspök és Hafenscher Károly zsinati elnök Nagycsütörtökön, az úrvacsora szereztetésének napján jelentették be, hogy 2020 egyházunkban az úrvacsora éve lesz.