A cikkünkben látható képek Bodrog Miklós nyíregyházi emléktáblájának leleplezésén készültek, 2010. május 19-én.
Aranka a magyar irodalmi élet jelentős, de nem kellően megbecsült alakja volt. A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), a Szépirodalmi Könyvkiadónál dolgozott, gondozta a Tamási Áron-hagyatékot. A Duna Televízió szerkesztőjeként sok nagyszerű adást köszönhetünk neki.
Számunkra mindennél több volt: szerető, befogadó testvér. Bodrog Miklós évfolyamtársunk méltó szellemi partnere és betegsége idején hűséges, önfeláldozó felesége. Miklós irodalmi és lélektani munkáját sok gonddal megőrizte és közkinccsé tette.
Miklós halála után, 2016-ban Borsi Bélával kötött házasságot. Esküvőjük alkalmával Ribár János mint régi barát Gal 6,2 alapján prédikált. Tatárszentgyörgyre költöztek, Béla szépen berendezett és nagy kerttel körülvett otthonába. Aranka örömmel gondozta a virágait és a konyhakertet. Tragikus módon nemsokára Arankát súlyos ízületi fájdalmak kínozták, Béla pedig rákos operáción esett át. Valóban: „egymás terhét hordozták.” Aranka július 20-án tüdőembóliában meghalt.
A miértre válaszolni nem tudunk. Jézus sem kapott választ keresztfán kiáltott miértjére. Marad a hit gyönyörű reménysége, hogy az „én Istenem” mégis szerető Atya!
Béla kérésére Aranka hamvai mellett Fabiny Tamás vállalta a gyászszertartás szolgálatát.
Balog Eszter gyóni lelkész intonálta az énekeket. (Tatárszentgyörgy Gyón körzetéhez tartozik.)
Részlet Fabiny Tamás püspök igehirdetéséből
„Egy dolgot kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy az Úr házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az Úr, és gyönyörködhessem templomában.” (Zsolt 27,4)
Szokatlan kifejezés: az Úr „szépsége”, amely nemcsak a természetben, hanem a művészetben és a kultúrában is tetten érhető. Aranka ennek a szépségnek mind vertikális, mind horizontális síkon elkötelezettje volt.
Magyar szakos bölcsészként a Szépirodalmi Kiadónál mint könyvtáros, levéltáros (PIM) és könyvszerkesztő dolgozott a határon túli magyar könyvkiadók anyaországi ügyeinek koordinálása mellett. A 19. század és a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmával foglalkozott. Évekig betöltötte a Duna TV, a nemzet televíziója irodalmi szerkesztői, majd a művészeti főszerkesztőség vezetői munkakörét.
Saját talentumával együtt vagy amellett nagyra tartotta első férjét, dr. Bodrog Miklós lelkészt és pszichológust. Könyveinek lektorálásában és kiadásában odaadással segédkezett. Miklós kiküldetése idején, Venezuelában vele együtt szolgált az ottani magyar gyülekezetben. Miklós hosszan tartó, súlyos betegsége idején fantasztikusan helyt állt mellette. Halála után Miklós irodalmi hagyatékát nagy hűséggel és odaadással gondozta. Szorgalmazta, hogy Miklós iskolájának, a nyíregyházi evangélikus Kossuth-gimnáziumnak a falán tábla örökítse meg az egykori diák emlékét.
Miklós halála után évekig egyedül élt, de sosem volt magányos. Külföldi ismerősök, barátok sokszor megfordultak nála. Kedves, kellemes társasági életet alakított ki. A művészvilág jeles képviselői vették körül. Magyar hazája mellett Székelyföld, pontosabban Farkaslaka szerelmese volt. Nagyon fontos volt számára Tamási Áron és az ő irodalmi munkássága. A Tamási Áron Alapítvány sorsát, gondját, anyagi ügyeit szívén viselte.
Évekkel ezelőtt társat talált Borsi Béla testvérünk személyében. Megértettük, hogy „Nem jó az embernek egyedül…” A gyóni evangélikus templomban volt az esküvőjük 2016-ban. Férje otthonába, Tatárszentgyörgyre költözött. Örömét lelte a vidéki, békés falusi életben, a kerti munkában, a veteményeskert művelésében. Békés, nyugalmas életüket megszakította egészségük hirtelen romlása. Arankát sok fájdalommal járó ízületi betegsége nehezítette mozgásában, Béla pedig súlyos műtéten esett át. Aranka ismét hűséges, áldozatkész ápolónak bizonyult, míg július 20-án földi vándorútjának végére ért.
Sokirányú szerkesztői és sajtómunkájára emlékezve Franklin Benjámin saját sírjára fogalmazott és keresztény reménységünket is megvalló soraival hálásan gondolunk Aranka gazdag életére: „Itt nyugszik Franklin Benjámin könyvnyomdász teste, hasonlóan egy régi könyv fedeléhez, amelynek belső tartalmát kivették, feliratát és aranyozását letörölték. A mű azonban nem vész el, hanem új, ragyogó kiadásban jelenik majd meg, a Teremtő által átnézve és tökéletesítve.”
Dr. Szörényi László irodalomtörténész-professzor, majd Gózon Ákos, a Duna TV és a Kossuth Rádió szerkesztő riportere emlékezett Aranka életére és munkásságára.
Hálát adva Aranka életéért Miklós versét idézem:
A nap világa, ím, kihuny,
Lopóznak az éji árnyak,
Te fényen és homályon Úr,
Te szent lényed mindent áthat:
A mennyre készítsd fel szívünk!
Ki lenne más jó pásztorunk?
Te életed adtad értünk!
Ha dolgozunk, ha álmodunk,
Mindig kegyelmedből élünk.
A mennyre készítsd fel szívünk!
Nyugszunk irgalmad rejtekén,
S a holnapba új erő visz.
A Golgotáról jő a fény:
Nap és éj mezőin őriz.
A mennyre készítsd fel szívünk.
Ki roskadt, árva, úttalan,
Te adj hitet bús lelkébe;
Igédnek nagy hatalma van:
Csodát művel célhoz érve.
A mennyre készítsd fel szívünk!
Porszem előtted, ím, a Föld,
Sok vándora mily esendő,
De végnapon szavad, ha költ,
A menny vár, örök jövendő!
E napra készítsd fel szívünk!
(EÉ 126)