A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének szombati missziós napján Tessedik Sámuel-díjat kapott Soltvadkertről  Lakatosné Hachbold Éva. Az elismerést, a kiemelkedő oktatói és nevelői munkáért adományozza az egyház minden évben. A soltvadkerti pedagógus hangsúlyozta: a megtisztelő címet ugyan névre szólóan ő kapta, de ez az óvodában tevékenykedő nagyon jó szakmai csoport munkájának az eredménye. Annak a huszonhat évnyi fejlődésnek is az elismerése, amely eredményeként a jó hírű intézmények között tartják számon az óvodát.

– Soltvadkerten született meg az első hazai evangélikus óvoda a rendszerváltás idején. Miért pont itt? – kérdeztük Lakatosné Hachbold Évát.

– Ennek több oka is van. A településen egy erős hitű sváb közösség él. Mindig tisztelték a lelki vezetőiket. Az elmúlt 110 év alatt mindössze négy lelkész szolgált a településen. A gyülekezet és a város vezetése támogatta az intézmény alapítását. Káposzta Lajos esperes, püspökhelyettes vezetésével szinte a semmiből hozták létre és indították el az óvoda működését, az egykori iskola gyakorlati foglalkozásokra használt termében.

– Mióta dolgozik az intézményben?

– 1994-től dolgozom az óvodában, 1996-tól az intézmény vezetője vagyok. A kezdetek kezdetén 56 kisgyermekkel indult meg a nevelői munka. Két óvónő és a segítők várták reggelente a szülőket a kicsinyekkel. Ma már 125 gyerek fejődését 11 pedagógus segíti, öt dajka közreműködésével. Mivel az intézmény volt az első evangélikus óvoda, mindig úgy éreztük, hogy példát kell mutatnunk. Ma már 28 evangélikus óvoda várja országszerte a 3–6 év közötti gyerekeket. Mentorként segítettem néhány intézmény bekapcsolását az evangélikus nevelő-oktató folyamatba. Több olyan intézmény is van, amelynek indulásakor engem kértek fel szakmai tanácsadónak. Missziós tevékenységnek éreztem, hogy a tapasztalataimat átadjam a kollégáknak. 2007 és 2013 között a Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Bizottságának a tagja voltam, majd az egyház nevelési és oktatási osztálya szakértőnek kért fel. 2015-től pedig óvodai tantárgygondozói feladatokat is ellátok. Közben évkönyvet is írtam, 20 év Isten bölcsőjében címmel.

– Bár önöké volt az első evangélikus óvoda, naponta szembesült a ténnyel, hogy az épület nem óvodának való. Miért kellett 20 évet várni egy új épületre?

– Gyakran felvetődött bennem és a kollégáimban a kérdés: mikor ad végre lehetőséget arra a Gondviselő, hogy egy, a 21. századnak megfelelő épületbe költözzünk át. Tudom, hogy az óvoda nem attól gyermekbarát, hogy impozáns az épület. Vallom, hogy az óvópedagógusaink magas szintű munkája az, amely alapján a szülők ránk bízzák legféltettebb kincseiket, a gyermekeket. Ugyanakkor 2003-tól kezdve próbálkoztunk azzal, hogy támogatást szerezzünk egy új épület felépítéséhez. Homoki Pál lelkész, a helyi presbitérium, dr. Kerényi János és Font Sándor országgyűlési képviselők támogatásával pályáztunk, sikerrel jártunk. Az új óvoda felépült, melyhez az országos egyház, a helyi gyülekezet és az Európai Unió nyújtott anyagi segítséget. 2014. október 31-én – szimbolikusan – a reformáció ünnepnapján Orbán Viktor miniszterelnök adta át az új óvodát, melyet Gáncs Péter püspök szentelt fel.

Megbízatását meghosszabbították

Lakatosné Hachbold Éva 1986-ban szerzett diplomát a Kecskeméti Főiskolán. 1994-től dolgozik a Soltvadkerti Evangélikus Óvodában. 1996-tól óvodavezető. Férje Lakatos Mihály vállalkozó, lánya, Réka óvónő, fia, Áron sportme­nedzser. A hét végén kettős elismerés érte Lakatosné Hachbold Évát. A Tessedik Sá­muel-díj szombati átvétele után, vasárnap újabb öt évre meghosszabbította (az országos egyház javaslata alapján) a helyi presbitérium, mint fenntartó testület az óvodavezető megbízatását.