Erdő Péter: az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak – Véget ért a Teremtés hete

Erdő Péter: az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak – Véget ért a Teremtés hete

Share this content.

Forrás: MTI. Fotó: Soós Lajos
Budapest – Az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak, amelyben sajátos küldetése van – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Teremtés hetét lezáró konferencián.

A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy a felelősségvállalás az emberiség és a föld jövőjéért szorosan összefügg hittel.

Ha ugyanis a világmindenség, aminek az ember is része, értelmetlenül létezik, nincs célja és értéke, akkor „nem tudjuk megindokolni, hogy miért vagyunk felelősek érte”, és miért érték az emberi élet - mondta Erdő Péter.

Ez esetben „brutális egyszerűséggel” merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik, és miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból.

Hozzátette: hasonló problémához jutunk a természet fogalmát vizsgálva. Az élőlények a természet törvényei szerint léteznek, amelynek része a pusztulás. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál, és van-e az állati és növényi fajok gazdagságának más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára.

A bíboros kiemelte: Ferenc pápa tanításában fontos elvként jelenik meg „minden teremtmény önmagában való értékessége”. 

Ezért használja a Laudato si' kezdetű enciklika mindig a „teremtés”, nem pedig pusztán a „természet” kifejezést. „Amikor teremtésről beszélünk - idézte a pápát -, az a zsidó-keresztény hagyományban több mint a természetről beszélni, mert Isten szeretettervéhez van köze, ahol minden teremtménynek értéke és jelentősége van”. 

Miközben ugyanis a zsidóság és a kereszténység mítosztalanította a természetet, vagyis elutasította az állatok, a növények és az égitestek istenítését, egyben rámutatott arra, hogy ennek a világnak a gyökere Isten szeretetében, gyöngédségében van, ami többet ér bármi másnál - mondta erdő Péter. 

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a főváros vezetése mindent megtesz azért, hogy megőrizze Budapest gazdag természeti és épített örökségét és biztosítsa fenntartható fejlődését.

Mint mondta, a 2016-ban megkezdett faültetési program keretében 2019-ig tízezer új fát ültetnek. Beszélt a Margitsziget megújulásáról, melynek során kiépítették a sziget csatornahálózatát, hogy a szennyvíz ne közvetlenül a Dunába kerüljön. 

A főpolgármester-helyettes megjegyezte azt is, hogy a levegőszennyezés csökkentéséért folyamatosan új, környezetbarát járműveket szereznek be a közösségi közlekedésben. Továbbá növelték a P + R parkolók és a MOL Bubi kerékpárok számát, hogy biztosítsák a közösségi és fenntartható közlekedés választásának lehetőségét. 

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára mások mellett arról beszélt, hogy Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán „kritikus időszakban” jelent meg. Akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ dokumentumot. A pápai enciklika azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés. Végül 2015 szeptemberében gyakorlatilag minden ország aláírta a dokumentumot.

A világ vezetői - ha csak egy pillanatra is - de felismerték, hogy „most több a közös teendő, minthogy vitatkozhatnánk. Mert - ahogy Ferenc pápa rámutatott - a feladatok megoldásához a világon mindenkire szükség van” - mondta Rácz András.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!