A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) és az Evangélikus Országos Gyűjtemény (EOGY) szervezésében tudományos emlékülést és beszélgetést szerveztek az MEE székházában.

A jelenlévőket Prőhle Gergely köszöntötte, aki elmondta, hogy a rendezvény egy új sorozat második alkalma, melynek célja, hogy „megemlékezzen egyházunk azon tagjairól, akik a magyar művelődéstörténetben, történettudományban, irodalomtörténetben jelentős szerepet vállaltak”. Schedius Lajos (1768-1847) születésének kétszázötvenedik évfordulójára emlékezve a tavalyi évben egy róla elnevezett tehetségkutató ösztöndíjat alapított egyházunk – idézte fel az országos felügyelő. „Arra törekszünk, hogy a fiatal nemzedékkel is megismertessük, hogy Schedius milyen fontos szerepet játszott nem csak a magyar történelemben, hanem az egyház történetében is” – mondta Prőhle Gergely.

Schedius Lajos János: professor humanitatis címmel tartott a rendezvényen egy, az életművet és annak hatástörténetét átfogóan ismertető előadást Balogh Piroska. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának docense elmondta, hogy Schedius egyszerre volt nagy hatással a tudományra, az egyházra és a közművelődésre. Tevékenysége kiterjedt volt, meghatározó tudományos esztétikai és nyelvészeti munkásságán kívül a csillagászattal, földrajzzal, térképészettel egyaránt foglalkozott. Az irodalomtörténész kifejtette, hogy Schedius részt vett számos alulról szervezett csoport szerveződésében is, így többek között közreműködött a német nemzetiségi színház és a Vakok Intézete megalapításában, sőt a fővárosi nőegylet munkájában is aktív volt. A docens kiemelte, hogy Schedius közreműködője volt a bölcsészeti képzés magyarországi átgondolásának, valamint aktív résztvevője az első pesti (a mai fasori) evangélikus gimnázium megalapításának. (Az előadás teljes terjedelmében a Credo című evangélikus folyóiratban lesz olvasható.)

Az emlékülésen Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum munkatársa, egyháztörténész moderálásával Balogh Piroska és Fórizs Gergely irodalomtörténészek beszélgettek a schediusi életmű értelmezéséről és aktualitásáról. Fórizs Gergely, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa rámutatott, hogy Schedius korában Magyarországon az evangélikus egyház a tudományos életben és a közéletben számarányát tekintve jelentősen felülreprezentálta magát. Kertész Botond elmondta, hogy egy későbbi, 1881-es kimutatás is ezt igazolja, akkor az iskolák huszonnégy százaléka evangélikus fenntartásban működött. Balogh Piroska Schedius kultúraközvetítő szerepét emelte ki, mely egyaránt igaz a Göttingeni Egyetemről hozott tudás itthoni elterjesztése és a magyar kultúra nemzetközi reprezentálása terén. A beszélgetőtársak Schedius hatásával kapcsolatban nemcsak műveinek széles körű elterjedését emelték ki, és közéleti szerepvállalásának hatását méltatták, hanem emlékeztettek arra is, hogy a polihisztor evangélikus többek között Vörösmarty Mihályra és közvetve Kölcsey Ferencre is nagy hatást gyakorolt.

Az emlékülésen közreműködött Rippert Péter zongoraművész. Az együttlét a Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár felújított termeinek bejárásával zárult, ahol Hubert Gabriella igazgató kalauzolta az érdeklődőket.

Az emlékülésen jelen volt többek között Korompay H. János, Ritoók Zsigmond és Voigt Vilmos akadémikusok.

Képgaléria: