A Városházán tartott ünnepi konferencián, 2017. június 16-án  Unger Tamás alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, a reformáció olyan megújulás volt, mely az akkori Európa gondolkodását alapjaiban változtatta meg és reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén.

„Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain, hiszen a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása és átalakulása terén is tetten érhető” – mondta Unger Tamás. Hozzátette: „Pápán az elsők között – az 1830-as években – eresztett gyökeret a reformátorok gondolatvilága, az oktatáson keresztül pedig hamar komoly tekintélyre és messze ható kisugárzásra tett szert.

„Olyan közösségeket formált, melyek azóta is, tehát több évszázada nagyban meghatározták Pápa arculatát és jelentősen hozzájárultak ahhoz a képhez, melyet most ismerünk városunkról. Ezek azok a vallási közösségek, melyek felismerték társadalmi-világi felelősségüket is, és a templomok, imaházak mellett óvodát, általános- és középiskolát, főiskolát alapítottak vagy újraalapítottak és működtetnek, szellemi értékeiket gyűjteményekben vagy napjainkban látogató központokban összegyűjtve alkotják a pápai helyi értéktár egy jelentős darabját” – közölte, kiemelve, hogy Pápát ma is meghatározzák ezek a közösségek, hiszen a helyi közélet szerves szereplői, a közös városi gondolkodás olykor visszafogott, máskor határozott formálói.

A konferencián dr. Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények főlevéltárosa tartott előadást a Dunántúl és Pápa reformációjáról. Prezentációjában a 16–17. századig nyúlt vissza. Kitért arra, hogy a legfrissebb kutatások szerint a lutheri tanok már 1520-ban eljutottak Magyarországra, Sopronból már ebből az évből vannak feljegyzések a reformáció megjelenéséről, ám a reformáció intézményesüléséig egy-két nemzedéknyi idő kellett. Pápáról pontos ismeretekkel ugyan nem rendelkeznek, feltételezhető, hogy már az 1520-as években jelentkezik a lutheri tanok szellemi áramlata, a kálvini irányzat pedig az 1570-es években jelenik meg a városban. Mint mindenütt, itt is békésen, katolikus hitújításként indult a folyamat, melyből aztán új és új irányzatok váltak ki a pápa ellenhatása következtében. Az előadó Thurzó Eleket és Enyingi Török Bálintot emelte ki, mint a reformációt támogató pápai földbirtokosokat. A békesség az 1620-as évekig tartott, ekkor egyre több főúr tért vissza a katolikus egyház kebelébe és mint patrónusok a népesség jelentős részére befolyással voltak, tehát uradalmaik lakosait is hatékony eszközökkel térítették vissza. Pápán ez a korszak gróf Esterházy Miklós nevéhez kötődik. A reformáció intézményesülésével kapcsolatban Pápáról az iskolát és a nyomdát említette meg dr. Hudi József.

„Az iskola 1531-től már lutheri irányt követ, a református kollégium pedig teljes szervezeti működési rendjével 1585-től van jelen a városban, ekkortól ismerjük rektorait, tanárait és diákjait. A reformáció elterjedésének hatékonyságát nagyban segítette a nyomdatechnika fejlődése, 1577-ben Huszár Dávid Pápán működő nyomdája az egyház szolgálatába szegődött. Két kiadványt kell megemlíteni: a heidelbergi kátét és a hercegszőlősi kánonokat, mindkettőt a pápai nyomdában nyomtatták ki először magyar nyelven.”

A főlevéltáros előadása végén úgy összegezte a múltat: a protestantizmus első 300 éve megtanította a különböző felekezeteket egymás mellett élni. 

Dr. Hudi József előadását követően a pápai történelmi protestáns egyházak képviselői beszéltek a reformációról és saját közösségükről. Márkus Mihály református lelkipásztor Gyülekezet és város – Lehetőség, felelősség című előadásában a reformáció történelmi beágyazottságával kapcsolatban hangsúlyozta: Pápa városa csaknem 500 éve él együtt a protestantizmussal. Megemlítette, a város lakosságának jelenleg mintegy 10-11 százalékát teszik ki a reformátusok, de jelenlétük fontos a közösség életében. A közeli múltat felidézve elmondta: az új templomot 1941-ben szentelték fel, majd 10 év elteltével minden református intézmény megszűnt a városban és 1991-ben indulhatott újra a gimnázium. A lelkipásztor kitért a református gyülekezet és a város közötti kapcsolódási pontokra, melyek közül a szociális segítségnyújtást, a városi rendezvényeken való részvételt, az ökumenikus napot és a média jelentlétét emelte ki. Lehetőségeik közül a szabad misszió folytatását és Isten igéjének hirdetése megélését hangsúlyozta, de beszélt a református gyülekezet küldetéséről és kötelességéről, a bibliai célokról és a felelősségvállalásról is. Ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, a pápai református gyülekezetnek felelőssége a város jólétéhez való hozzájárulás és a város életében való jelenlét, és a következő 500 évre is a hiteles jelenlétet jelölte meg feladatként.

Polgárdi Sándor evangélikus esperes az evangélikusok pápai múltjáról tartott előadást a konferencián. Kiemelte az 1527-es lutheri gyülekezet szerepét – megemlítve Thurzó Eleket és az enyingi Török családot –, majd az 1620-as éveket, amikor újra katolikussá vált a város. Történelmi visszatekintésében szólt a 18. század eleji időszakról – amikor telket kaptak az evangélikusok Pápán –, majd az Esterházyakról, akik 1714-ben elkergették az evangélikusokat a városból. A következő mérföldkő az 1700-as évek vége volt, hiszen 1786-ban torony nélküli templomot építhettek és a gyülekezet is működhetett. Az esperes három meghatározó személyiség, illetve család életútját és tevékenységét is felidézte: Síkos Istvánét, a Kluge családét és Gyurátz Ferencét. 

A konferencia negyedik előadója a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet lelkipásztora volt, Boncz Zoltán, aki prezentációját azzal kezdte, hogy elmagyarázta, kik is a baptisták, hogyan jött létre egyházuk, miként üldözték őket vallási nézeteikért, merre menekültek és találtak új otthonra az évszázadok során. A történelemből két személyt említett ezzel kapcsolatban: Hubmayer Baltazárt és Fischer Andrást. Hangsúlyozta, hogy a baptista világ fontos elve, hogy az egyház és az állam ne fonódjon össze, és hogy a hívek hitvalló felnőttként gyakorolják a bemerítkezést. Mint mondta, a világot tekintve a protestánsok között a baptisták vannak a legtöbben, Magyarországon és Európában pedig a legkevesebben. Hazánkban ma közel 18 ezer baptista él, az 1996-ban létrejött pápai gyülekezetnek mintegy 20 tagja van, istentiszteleteiken 40-50 fő vesz részt. A gyülekezet Istent szolgálva, felelősséggel vesz részt a város életében.

A városnapi konferenciát követően az ünnepségre összegyűltek az Esterházy-kastély kápolnájában misével emlékeztek meg gróf Esterházy Károlyról, majd a Fő téren álló Esterházy-szobornál virágokkal és mécsesgyújtással emlékeztek a városépítő püspökre.