Pénteken este az evangélikus templomban mutatták be a tragikus sorsú Járosi Andor (1897–1944), egykor Kolozsváron tevékenykedő lelkész, teológiai tanár, író folyóiratokban megjelent írásait tartalmazó könyvet. A szép számban megjelenteket köszöntő Zelenák József esperes és a bevezető áhítatot tartó dr. Blázy Árpádné kelenföldi lelkészt követően Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök az erdélyi magyar keresztény egyházak kultúra és társadalomszervező szerepének megőrzése mellett kardoskodott.

A vészkorszakban zsidókat mentő és a szovjet hadsereg által 1944-ben fogolytáborba hurcolt, majd ott rövidesen életét vesztő Járosi Andor alakját unokája, Antal Margit nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanár idézte fel nagymamája visszaemlékezései alapján.

A Kriterion Könyvkiadónál megjelent kötetről elsőként annak szerkesztője, Benkő Tímea teológia tanár beszélt, fejet hajtván a népe sorsát lelkén viselő lelkipásztor, oktató és közíró nemzetmentő munkássága és emberi nagysága előtt. H. Szabó Gyula, a Helikon–Kemény János Alapítvány elnöke, a könyvkiadó igazgatója egy régi adósság lerovásaként értékelte a könyv megjelenését.

Az ünnepség Gy. Szabó Béla (1905 – 1985) grafikus kiállítása megnyitójával folytatódott a templomban. Nyilván nem véletlenül, ugyanis a fametszeteivel világszerte ismertté és elismertté vált képzőművész kiteljesedésének az útját is Járosi egyengette, és őt ábrázoló grafikái illusztrálják a most megjelent kötetet is. Minderről a Sepsiszentgyörgyön három hétig közszemlére bocsájtott alkotásokat ismertető Ferenczy Miklós nyugalmazott református lelkész, a Gy. Szabó Béla hagyatékának őrzője tájékoztatott.

A rendezvény emelkedett hangulatához Császár Katalin és Szabó Levente, valamint Máthé Izabella és Kis Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai, illetve diákjai zenei előadása, Becsásy Beatrix színművész szavalata és az evangélikus gyülekezet Domokos Zsuzsa tanítónő által vezényelt Kantate gyermekkórusának fellépése is hangsúlyosan hozzájárult.

Az alkalom fotóit itt tekinthetik meg.

További képek.

Luther Mártonnak ma szobrot állítani több, mint művészi megnyilatkozás vagy nyilvános emlékhely létrehozása, egyértelmű állásfoglalás a keresztyén értékrend, szabadság és társadalom, a keresztyénség által inspirált demokrácia mellett – jelentette ki Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke szombaton Sepsiszentgyörgyön. A protestáns reformátor első erdélyi egész alakos szobrának avatóján Antal Árpád polgármester ismertette, az evangélikus-lutheránus egyházközség kérésére a templom előtti teret az önkormányzat Luther Mártonról nevezte el.

A magyar, valamint a megyeszékhelyi evangélikus egyházközség zászlói mögött vonultak fel szombat délelőtt a szoboravatási ünnepségen részt vevő egyházi és világi elöljárók, testvérgyülekezetek vezetői és meghívottak, A jeles eseményre egybegyűlteket a házigazda, Zelenák József esperes köszöntötte. Felidézte, szinte napra pontosan templomuk felszentelésének 21. évfordulóján leplezik le a reformáció atyjának bronzszobrát, „hosszú és kemény munka végére értünk, amiért Istennek hálát adhatunk” – mondta.

Sepsiszentgyörgy időről időre egyháztörténelmet ír – vélekedett Adorjáni Dezső Zoltán püspök, aki rendhagyónak nevezte, hogy a megyeszékhely köztereit három nagy reformátor szobra is díszíti, s megjegyezte: nem feledkezhetünk meg a nagy római katolikus személyiségekről sem, akik nélkül egyházi, társadalmi, művelődési életünk elképzelhetetlen lenne, hiszen együtt ötvözték egésszé erdélyi és magyar keresztyén önazonosságunkat. Felidézte, Luther hatalmas életművet hagyott hátra, teológiai, oktatói, filozófiai, egyház- és társadalomszervezői munkássága leírva 121 kötetet, mintegy 80 ezer oldalt tesz ki. Nyelvzseni, nagy kaliberű tehetség, nyugtalan igazságkereső, töprengő, vitatkozó szellem volt, vele kezdődött a 16. századi reformáció. „Luthernek szobort állítani manapság Európában, köztéren nagyon tudatos szellemi, erkölcsi, politikai állásfoglalás. Ma ezzel a szoboravatással nyilvánosan állást foglalunk a keresztyén hit, a hitből fakadó és a hit által meghatározott keresztyén értékrend és életrend mellett. Luthernek ma szobrot emelni tudatos, bátor, vállalt cselekedet. A zsugorodó, agresszíven visszaszorított keresztyénség korában egy ilyen tartalmú művet nyilvánosság elé kiállítani hitvallás, közös bizonyságtételünk a keresztyénség mellett akkor, amikor Európa nyugati fele önként mond le keresztyén identitásáról, állásfoglalás akkor, amikor száműzik a keresztyénséget a nyilvánosságból” – fogalmazott az evangélikus püspök. Arra biztatott, juttassa eszünkbe e szobor, hogy voltak és vannak olyan emberek, lelkek, akik Isten és embertársaink szolgálatának tüzében éltek, cselekedtek, akik inkább választják az üldöztetést, s akár a halált is, mint hogy Urunkat megtagadják.

Luther Márton azzal tette jobbá a világot, hogy emlékeztette az egyházat arra, mi az igazi küldetése, s ezzel kirobbantotta azt a szellemi mozgalmat, mely felnőttekké tette Európa népeit. Az általa elindított reformáció a gondolkodó embereket arra késztette, hogy Istennek tetsző életüket felelősen éljék, hogy a munkájukat jól végezzék, az igazság, tisztesség útját járják – szögezte le ünnepi beszédében Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád úgy vélte, minden korban, így ma is szükség van reformerekre, mert hajlamosak vagyunk belemerevedni a megszokottba, s egy idő után észre sem vesszük: változás, újítás nélkül zsákutcába jutunk. „Mindig szükség van olyan emberekre, akik felismerik, hogy ami nem működik, azon változtatni kell, hiszen az emberi élet a földön túl rövid ahhoz, hogy helytelen, hibás és bűnös úton járjunk” – mondta.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt: Luther életével példázta és sokat áldozott azért, hogy valamiképpen Isten szeretetét elnyerje, egy-egy szobor pedig azokra emlékeztet, akik mindannyiunkért cselekedtek.

A fehér lepel takarta, piros-fehér-zöld szalaggal átkötött szobor avatását, áldását követően Vargha Mihály szobrászművész beszélt arról a kilenc hónapos, állandó egyeztetésen alapuló munkafolyamatról, amelynek végén sikerült felállítani a fiatal, tettre kész reformátort megjelenítő szobrot, mely arra készteti a híveket: derűsen és ne félelemmel lépjenek be az istenházába.

A szabadtéri ünnepséget ökumenikus istentisztelet követte szombat délben az evangélikus templomban, ennek keretében a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legrangosabb kitüntetését, Járosi Andor-díjat adták át Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspöknek.

További képek.