Az evangélikus Radvánszky (II.) János (1666–1738) kéziratos, németről magyarra fordított imádságoskönyve az anyanyelvű hitélet egyik szép példája. A család Zólyom vármegye legrégebbi családjai közül való. Származásukat a messzi múltba, egészen a 13. század elejére tudták visszavezetni.

A tulajdonos és családja

Radvánszky János – aki költőként és naplóíróként is említést érdemel – II. Rákóczi Ferenc egyik legközelebbi munkatársa volt. Apja az a Radvánszky (IV.) György volt, aki 1687-ben az I. Lipót utasítására létrehozott, Antonio Caraffa által vezetett eperjesi vésztörvényszék áldozata lett. Fia, akit szintén e törvényszék elé citáltak, kiszabadult, s Zólyom vármegye alispáni tisztét töltötte be, amikor 1703 szeptemberében csatlakozott a kurucokhoz, az év novemberében pedig már ezereskapitány. 1704-ben az Udvari Tanács tagja. Rákóczi őt küldi fejedelmi biztosként Erdélybe 1704 nyarán, hogy készítse elő a fejedelemválasztó országgyűlést.

Radvánszky magyarországi mintára szervezte meg az erdélyi kuruc hadsereget, és e tevékenységének köszönhetően készült el a hadsereg összeírása, a korszak egyik kiemelkedő értékű forrása. 1707-ben a szécsényi országgyűlésen megválasztották az alsótábla elnökévé (personalis), majd e tisztségét hatálytalanították, mivel ugyanebben az évben kincstartó (a Gazdasági Tanács alelnöke) lett.

A szabadságharc után, rövid lengyelországi emigrációt követően hazatért, ismét Zólyom vármegye alispánja, többször országgyűlési követ (1715, 1717), utoljára 1727–28-ban. 1735–1738 között Michaelides Sámuel püspök elnöktársaként a Bányai Evangélikus Egyházkerület felügyelője volt.

A Radvánszky család a későbbi évszázadokban is támogatója maradt az evangélikus egyháznak. Tagjai közül többen viseltek egyházunkban tisztséget. Radvánszky Béla művelődéstörténészként a magyar viselet- és életmódkutatás egyik úttörője, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapító elnöke volt, Radvánszky Albert koronaőr, a felsőház alelnöke pedig a 20. században egyetemes felügyelőként szolgálta az evangélikus egyházat.

Imádságoskönyv 1722-ből

Az imakönyvet a kötet elején található bejegyzés tanúsága szerint maga a tulajdonos másolta. Keletkezési helyét (Radvány) és idejét (1722) ugyancsak ebből a pár soros bevezetőből ismerjük: „Mely kérésekben, könyörgésekben, esedezésekben, hálaadásokban csak rövid szókkal minden embereknek, minden korban, minden házban, minden szükségben, minden helyen minden üdőben istenesen véle élésre foglaltatott s egy batalyák németből magyar nyelvre tolmácslása után írta le már homályos szemmel Radvánban ezerhétszázhuszonkettedik esztendőben Radvánszky János.”

Az irategyüttes

Radvánszky János imádságoskönyve része annak a nagy irategyüttesnek, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetében található, s a Radvánszky család radványi levéltára nevet viseli. (Az Országos Levéltárban őrzik a család sajókazai levéltári anyagát is.) A közel tizennégy iratfolyóméter anyag a család által 1735-ben végrehajtott rendezés nyomát viseli magán, amely öt „osztályt”, vagyis tárgyi csoportot alakított ki a dokumentumokból.

Radvánszky (II.) János kuruc kori politikai iratai és Radvánszky (IV.) György levelezése a III., a politikai és egyházi tárgyú iratok, így az imádságoskönyv is a IV. osztályba tartoznak. Sok érdekesség fedezhető fel még azonban az irategyüttesben, ilyenek például a család genealógiai táblái, az erdélyi kuruc hadak mustrakönyve (1704– 1705) és Radvánszky (II.) János naplói.

A hagyatékban az 1722-es keltezésű kötet mellett más imádságoskönyvek, imádságok is fellelhetők. Ilyen többek között az a vegyes tartalmú, magyar és latin nyelvű kézirat, amely Radvánszky János gyermekkori jegyzetei között az áhítatok alkalmával elmondott imádságok szövegét, valamint az énekeket is tartalmazza.

Ugyanennek az irategységnek a része az 1687-ből származó imagyűjtemény, amely megrendítő lenyomata a két Radvánszky, a Caraffa börtönében sínylődő apa és fia szenvedésének, de Istenbe vetett hitének is. A kéziratból kiderül, hogy Radvánszky János az őket ért csapások közepette ezekkel az imádságokkal és énekekkel könyörgött sorsuk jobbra fordulásáért. „Számkivetéssim örvényib[en] irám vigasztalásomra 27 Mar[tii] Eper[jesini] 1687. mp. Ferendum! Sperandum!” – olvashatjuk bejegyzését a bőrbe kötött kis füzet 156. lapján.

A meglehetősen gazdag anyag az említett példákon túli egyéb magyar, latin és szlovák nyelvű imádságokat, verseket, énekeket és szövegeket is magában foglal. A Radvánszky János által írt világi és vallásos tárgyú költeményeket kései utóda, a művelődéstörténész Radvánszky Béla adta ki 1905-ben.

A kutatás szempontjából – különösen az egymással összefüggő dokumentumok esetében – nagyon fontos, hogy ne egyetlen gyűjtemény anyagát tanulmányozza az, aki akár a Radvánszky családot, akár Radvánszky János életének történetét szeretné kutatni. A levéltári anyag legnagyobb része a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, kisebb részben az Evangélikus Országos Levéltárban, valamint a miskolci Herman Ottó Múzeumban található, a könyvtári anyag egésze pedig az Evangélikus Országos Könyvtár őrizetében lelhető fel.

Radvánszky János élettörténetét (és a család történetét) először fia, László írta meg a 18. században, 1905-ben jelent meg nyomtatásban. Azóta számos tanulmány látott napvilágot, de a téma még mindig tartogat meglepetéseket a kutatók számára.

Az érdeklődők a közelmúlt szakirodalmából is tájékozódhatnak, többek között dr. Hubert Gabriella tanulmányaiból: Gyülekezeti énekek a Radvánszky-levéltárban (megjelent a Bibliotheca et Universitas – Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére című kötetben, szerk. Kecskeméti Gábor és Tasi Réka, 2011); illetve Radvánszky János kódexe (megjelent a Ghesaurus – Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára című kötetben, szerk. Csörsz Rumen István, 2010).

A szerző a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, egyházunk gyűjteményi tanácsának elnöke.

(A cikkben felhasznált források a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában [P 566 1 IV. XIV. No. 1. és No. 2.] találhatók.)

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 13–14. számában jelent meg 2019. április 7-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.