Posztumusz díszpolgári címet kapott Horváth József evangélikus lelkész

Posztumusz díszpolgári címet kapott Horváth József evangélikus lelkész

Share this content.

Szöveg és fotó: Adámi Mária
Mencshely – Mencshely község önkormányzata posztumusz díszpolgári cím adományozásával ismerte el a több mint negyven évig a településen szolgáló Horváth József lelkész munkásságát. A díszpolgárságról szóló okiratot 2016. július 17-én, hálaadó istentisztelet keretében adták át a néhai lelkipásztor özvegyének.

Az ünnepi alkalmon Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiában Németh Szabolcs, a Mencshely-Nagyvázsony-Szentantalfa-Zánkai Társult Egyházközség lelkésze működött közre.

A püspök Zsid 13,7 alapján tartott prédikációjában kiemelte: Horváth József olyan lelkésznemzedékhez tartozott, amelynek tagjai egy nehéz időszakot küzdöttek végig. Huszonöt év telt el nyugdíjba vonulása óta, szolgálatának hatása azonban még mindig érezhető. „Akkor emlékezünk rá helyesen, ha túllátunk az életén, és meglátjuk, hogy a reményét Jézus Krisztusba vetette. Ő az, akibe mi is belekapaszkodhatunk, amikor személyes életünkben nehézségekkel találkozunk” – fogalmazott Szemerei János.

A Fiatal Balatonfüredi Muzsikusok Egyesületének átvezető műsora után Isó Tünde alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően az önkormányzat részéről Rauch Csaba polgármester, valamint dr. Weller-Jakus Tamás jegyző mondott rövid beszédet. Személyes emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel az elhunyt lelkész fia, dr. Horváth József, illetve Henn László, a veszprémi evangélikus egyházmegye felügyelője. Majd az egyházkerület, az egyházmegye és az önkormányzat képviselői virágot helyeztek el a néhai lelkipásztornak a templomban található emléktáblája előtt.

A megemlékező ünnepség a helyi kultúrotthonban tartott szeretetvendégséggel zárult.

HORVÁTH JÓZSEF (1922-1999) Kemenessömjénben született és 1946-ban Celldömölkön avatta lelkésszé Kapi Béla püspök. Ott kezdte szolgálatát, majd Pápán, Beziben, Tapolcán folytatta, míg 1951-ben Mencshely lelkészévé nem választották. 1972-től Nagyvázsonyt, 1975-től Zánkát is ő gondozta. Fáradhatatlan hűséggel és nagy példamutatással hirdette az igét. Küzdelmes életéhez az otthon derűjéből, szeretetéből merített erőt. Kézügyességének nagy hasznát vette, amikor templom- vagy parókiatatarozási rnunkálatokban segített. 1991-ben vonult nyugdíjba, ám 1993 és 1994 között még helyettes lelkészi szolgálatot végzett az általa nagyon szeretett hívek között. A családon túl a települések közösségében is értékes magvetés volt az élete, magatartása, krisztusi tanítása.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!