Id. Pathó Gyula 1950. szeptember 6-án, Pestszentlőrincen született, néhai Pathó Gyula és néhai Domin Mária keresztyén szülők elsőszülött és egyetlen gyermekeként. A hazánk lakosságának egyötödét magához ölelő főváros szülöttje, de a két kezük munkája után élő szülők otthonában lőrinciként nevelkedett. Mégis eszmélésétől kezdve érezhette szülei emelni akaró szeretetét, a tanulás, a tanultság, a szélesebb látókör elérésének lehetőségét biztosítva számára.

Így lett a XX. kerületi Kossuth Lajos Gimnázium tanulója, ahol 1969-ben érettségi vizsgát tett. Néhány év múlva fordulópontot hozott életébe egy barátság, hívő lelkész tárta fel előtte a hit lényegét, értelmét, célját. A beszélgetések nyomán valami megmozdult lelkében, és az Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatója lett 1976-ban.

Tanulmányait elvégezve 1981. június 27-én Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban dr. Káldy Zoltán, néhai evangélikus püspök lelkésszé avatta, elindítva őt a szolgálat útján.

Teológus éveiben egy nyári hétvégén szuplikációs szolgálatra érkezett Csabacsűdre. E naptól kezdve ismertem Testvérünket, kötött össze sok szolgálat és élete meghatározó eseményeiben való részvételem emléke.

A bicskei evangélikus templomban barátja szolgálatával kötött házassága, e házasságából született gyermekei értékes életű két fia.

Mind-mind előttük pergő események a megmagyarázhatatlanul alagútba futó életút, melyben mégis maradt egy fel-felvillanó fénysugár, és ez a szolgálat volt.

A szolgálat, ami 1981. szeptember elsejétől a Nagybánhegyes-Magyarbánhegyes gyülekezetben kezdődött, majd 1987-től Csabacsűdön folytatódott.

1996. májusától Szentes-Tiszaföldvári gyülekezetben kezdte szolgálatát és 2011. július 31-től Tiszaföldvár lelkésze volt utolsó lélegzetvételéig, ez év szeptemberének 24. napján bekövetkezett váratlan haláláig, amikor is életét vissza adta teremtő Urának. Így élt e földi életben 70 évet és 18 napot.

És szólítom meg most mindannyiunkat, mintha Gyula még egy utolsó szolgálata lenne, utolsó betöltött születésnapjának egyik igéje, a 73. zsoltár 28. verse: „Oly igen jó nekem Isten közelsége, Istennek, az Urat tartom oltalmammal.”

Ezek után a gondolatok után búcsúzunk lelkész testvérünktől: 

Búcsúzik a Déli Evangélikus Egyházkerület elnöksége, a Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye esperese, akik saját halottjuknak tekintik szolgálatát letett Testvérünket. 

Búcsúzik a teljes lelkészi kar, volt szolgatársak, volt gyülekezeteinek tagjai, utolsó szolgálati helyének, gyülekezetének felügyelője, presbiterei, minden tagja. Búcsúznak mindazok, akik hazánk bármely helyéből ebben az órában idegondolnak. 

Végül búcsúzunk mi, akik e végtisztességen részt veszünk.