Az egyházak egy asztalnál
Az Egyházak Világtanácsa (EVT), az Európai Egyházak Konferenciája (CEC), az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) és a Hollandiai Protestáns Egyház (PKN) közös szervezésében kerü lt sor a tavaly október óta harmadik egyházi, ökumenikus csúcstalálkozóra menekültügyben. A hollandiai Lunterenben június 14-16. között az ökumenikus szervezetek által meghívott mintegy ötven európai és közel-keleti egyházvezető, migrációs szakértő és menekültügyi vezető találkozott, hogy a globális krízis okai, várható alakulása és az egyházak sokrétű felelőssége mellett az európai társadalmakban egyre növekvő bizalmatlanság, ellenérzés és félelem okára és az egyházak által képviselt alternatívára keressék a választ.
A vendéglátók nevében Karin van den Broeke, a PKN zsinatának lelkészi elnöke adta meg az alaphangot köszöntőjében. Testvéregyházunk vezetője aggasztónak tartotta a szerte Európában erősödő negatív politikai diskurzust, a menekültügy instrumentalizálását belpolitikai érdekek mentén, és a tudatlanság és félelem szülte ellenségképpel a valós és személyes történetek megismerését állította szembe.
Heikki Huttunen, a CEC főtitkára hangsúlyozta, hogy a menekültek helyzetére adandó egyházi válasz a CEC munkájában is fontos szerepet játszik. A szervezet nagygyűlésére készülve az is világos, hogy a globális krízis különböző aspektusai szorosan összefüggnek egymással. Az egyházaknak átfogó megközelítést kell magukévá tenniük az emberiség jövőjét fenyegető krízisek kapcsán: ökológiai igazságosság, gazdasági igazságtalanság, migráció elválaszthatatlanul összefüggnek egymással.
Hosszú távú elkötelezettség
2015-ben tapasztalta meg az európai országok többsége saját bőrén is az évek óta tartó menekültkrízis hatását. A Földközi-tengeren keresztül érkező menedékkeresők száma jelentősen megnőtt és a balkáni országokon keresztül újabb migrációs útvonal jelent meg. Európa-szerte önkéntesek ezreit mozgósították az események, akik szolidaritásuk jeleként élelemmel, ruházattal, éjjeli menedékkel segítették a menekülteket. Egyházak és egyházi szervezetek még aktívabban léptek fel, szolidaritásuk jeleként ellátogattak az akkoriban leginkább sújtott országokba; Olaszországba, Görögországba, Magyarhonba és Szerbiába. Az EVT a Bajor Egyház zal és a Német Protestáns Egyházzal (EKD) közösen 2015. októberében h ívta egybe európai és közel-keleti protestáns, ortodox, anglikán egyházak, katolikus lelkiségi mozgalmak vezetőit, hogy zárt ajtók mögött, őszintén és nyíltan egyeztessenek teológiai, társadalmi és politikai álláspontjukról, országaik helyzetéről. „Tudatában vagyunk annak, hogy nem létezik gyors és egyszerű megoldás, ezért arra szólítjuk fel a politikai vezetőket, hogy ismerjék el a kitartó, hosszú távon is következetes erőfeszítések szükségességét, egyházakként egyben készek vagyunk arra, hogy támogassuk kormányainkat a hosszú távú megoldások feltárásában” – érzékeltették zárónyilatkozatukban a részt vevő egyházak már akkor, hogy a müncheni találkozó csak az út eleje.
Anders Wejryd nyugalm azott érsek, az EVT európai elnöke, hozzászólásában a negatív értelemben megváltozott hangulatra hívta fel a figyelmet: „Münchenben még azt reméltük, hogy empátia és szolidaritás jellemezi majd alapvetően az európai hozzáállást a menekültügyben. Mára azzal szembesülünk, hogy a növekvő félelem a reménységet és realitásérzéket fenyegeti a kontinensen.” Wejryd arra szólított fel, hogy keresztyén reménységgel és a józanság lelkével szálljunk szembe a félelemmel, hogy a történelem sötét korszaka ne ismétlődhessen meg. A konferencia igei mottójával, Ézsiás próféta szavaival buzdította a mintegy húsz országból érkezett képviselőket: „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened!… Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom a jobbodat, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek!” (Ézs. 41,10.14)
2016 januárjában az EVT immár az ENSZ bevonásával szervezett csúcstalálkozót Genfben. Az egyházi szervezetek évek óta humánus menekültpolitikát sürgetnek, a krízisben pedig még világosabban és határozottabban emelték fel szavukat az egységes, egyeztetett és a nemzetpolitikai önös érdekeket meghaladó migrációs politika mellett. A hollandiai tanácskozást is egybehívó ökumenikus szervezetek bátorították a menekültek támogatásában, befogadásában és integrációjában aktív egyházakat, köztük a Magyarországi Református Egyházat (MRE), amely valamennyi alkalommal képviseltette magát és elkötelezett volt a kritikus és nyílt párbeszédre, illetve a hathatós együttműködésre.