A Betlehem – „nagy dolgok a jászolnál történnek” című tárlat különlegessége, hogy a magyar népi ereklyék és alakoskodó ruhák - a közel húsz éven át tartó restaurálási folyamat után - most láthatók először, ahogy a múzeum nemzetközi gyűjteményéből származó perui, guatemalai és mexikói betlehemek is.

A nagy dolgok a jászolnál történnek – egy göcseji parasztember tömör véleménye ez, amelyet Torkos Sándor néprajzos jegyzett le még 1859-ben. Ha a világ vezetőit, vagy a szűkebb, hazánkat irányító, olvasottabb embereket a keresztény alázat és türelem jellemezné, akkor világunk is jobbá válhatna, a betlehemi jászol keresztény szellemisége nagy dolgok véghezvitelét segítené elő. Éppen ezért választották ezt a gondolatot a Néprajzi Múzeum betlehemi kiállításának címévé – utalt erre Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke  a kiállítás december 4-i megnyitóján.

A karácsonyt megelőző időszakban az ünnep bibliai eseményeit megjelenítő dramatikus játék célja volt az adománygyűjtés, de a betlehemezők gyakran álarcban, kecskeszarvas prémsapkában indultak útra, hogy a gonosz, ártó szellemeket zajkeltéssel elűzzék – utalt a népi hagyományra az alelnök.

A jövő szeptemberig látogatható tárlat bemutatja az egyes vidékekre, településekre és korokra jellemző betlehemes tárgyakat és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat, azt, hogy a városi ember miként építette bele hétköznapjaiba a hagyományt. A kiállított magyar vonatkozású tárgyak közel háromnegyede a mai Magyarország területéről, míg a többi a történelmi országrészből származik.

A gyűjtést még a 19. és 20. század fordulóján Sebestyén Gyula néprajzkutató kezdeményezte. Ezek az emlékek hosszú évtizedekig a raktárakban porosodtak, restaurálásukat húsz éve kezdték meg Nemes-Takách László vezetésével. Ekkor szembesültek azzal, milyen művészi megmunkálással készültek el a tárgyak.A Dunántúlról származó 19. századi betlehemben például a falakat és a mennyezetet szentképekkel, belógatott papír- és zselatincsillagokkal díszítették, az oltárt textilcsipkével borították. Ezek most egy minikamera segítségével válnak láthatóvá.

Kiss Beatrixnak, a tárlat látványtervezőjének köszönhetően, a betlehemállítás szokásával és kultusztörténetével játékos, élénk, olykor egészen misztikus-sejtelmes környezetben ismerkedhetnek meg a látogatók. Igazán figyelemre méltó az 1930-as évekből származó szatmárcsekei templom alakú bábtáncoltató betlehem, vagy a magyaros motívumokkal ellátott papírbetlehemek ugyanebből a korszakból.

A kortárs betlehemek közül kiemelkedik egy olasz kapucinus szerzetes alkotása. A szerzetes több évig szolgált Magyarországon, minden évben egy budapesti köztérbe helyezte be a betlehemi jelenetet. A Néprajzi Múzeumban a Corvin téri változatot állították most ki.