Tíz feliratos spaletta az, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az evangélikus múzeum bővítésére és átépítésére égetően szükség volt már. Olyan építészek – Potzner Ferenc és Potzner Ádám – neve fémjelzi a terveket, akik évtizedek óta valóban brandet jelentenek a műemlék épületek kortárs kihívásokra reagáló rekonstrukciójában. Elegendő itt a Zeneakadémiára és a Várkert bazárra utalnunk. Potznerék tudják, hogyan kell a gazdag múltú és narratívájú épületeket élhetővé tenni a mai ember (értsd: megváltozott igények, átalakult funkciók) számára.

Egyelőre azonban maradjunk a felszínen: a tíz feliratos spaletta mellett tényleg nem lehet szó nélkül elmenni. A spalettákra szükség van, ez nem kérdés.

A tíz komor, nagy fémfelület a tengelyekben a helyreállított, eredeti kváderkiosztást szigorúan tagolja. Hamar eldőlt, valami módon könnyíteni kell ezeken a táblákon (elsősorban a látvány finomítása kedvéért): lyuggatással, áttöréssel – ahogy erre a Várbazár cortenacél korlátai, kapuszárnyai esetében már láttunk példát. De képzeljük csak el, milyen rettenetes hatást váltott volna ki, mondjuk tíz, méteres átmérőjű Luther-rózsa látványa! Vagy tíz kereszté… Bármely ornamens ismétléseiből vállalhatatlan, már-már karikaturisztikus ornamentika nőtt volna ki.

A továbbiak a KötőSzó blogon olvashatóak.