Turjányi Katalin az egyesület főtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy „a Szövetség a Családok Lelki Egészségéért Egyesületet a tudományterületek elismert személyei azért alapították, mert vallják, hogy a család a társadalom alapját jelenti.” Az egyesület tevékenysége arra irányul, hogy a család fontosságát ne csak kiadványokkal, tudományos eredményekkel segítsék, hanem emellett fókuszba helyezzék a családokkal való foglalkozást is. „Bízunk benne, hogy egyesületünkhöz állami szerveken, oktatási intézményeken kívül az egyházak, valamint civil szervezetek is csatlakozni fognak. Mi azt valljuk, hogy a valódi segítséget csakis közösen érhetjük el, így számítunk tanárok, védőnők, teológusok és az önkéntesek közreműködésére” – hangsúlyozta a főtitkár.

„Ez az egyesület a segítő szakmák találkozóhelye és szövetsége, így örülök, hogy alapító tagja lehetek a kezdeményezésnek” – fogalmazott Bagdy Emőke. A Károli Gáspár Református Egyetem professzora kiemelte, hogy a szervezet célja a családon belüli helyes értékek erősítése. „Látjuk, hogy ma alapvetően nem a szülő, hanem a média, az oktatási intézmények és a kortárs csoportok határozzák meg a gyermekek értékrendjét. Mi az értelmiségi ember felelősségével kívánunk a hálózatosság jegyében segítséget nyújtani a szakembereknek, hogy minél professzionálisabb szinten képesek legyenek a család belső erőforrásainak megerősítésére” – hangsúlyozta a pszichológus.

„Máig nem épült ki Magyarországon külön a családdal foglalkozó tudományág, ezért is érezzük különösen fontosnak, hogy a tudományterületek különböző szakembereinek összefogásából a mentálhigiéné fontosságáról beszéljünk” – mondta Dávid Beáta. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet intézetigazgatója hangsúlyozta, hogy a társadalmi problémákért, rossz modellekért könnyen hibáztatunk másokat, mely nem vezet eredményhez. „Mi vagyunk a társadalom, így rajtunk is múlik, hogy hogyan alakítjuk környezetünket, ezért egyesületünk arra törekszik, hogy a családbarát értékrend képviseletével segítse a szervezeteket és a szakembereket a professzionális munkában.”

„A család bölcsője a társadalomnak, ezen kívül a társadalmat alakító erő, ezért különösen is fontos, hogy megbecsüljük azt és törekedjünk rá, hogy minél jobb bölcső legyen” – mondta Harmatta János. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály osztályvezető főorvosa kiemelte, hogy a szülőknek arra kell törekedniük, hogy a család ne legyen kényszerzubbony. „Minden gyermeknek joga van anyára és apára, nemhiába látjuk a kutatásokban, hogy ahol ez a jog sérül, ott könnyen problémák adódnak” – fogalmazott. Harmatta János felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekek jogai mellett különösen fontos a szülők helyzetével is foglalkozni. A családvédelem eredményeivel kapcsolatban a pszichiáter kiemelte, hogy „a prevenció legnagyobb nehézsége, hogy nehezen mérhető, hiszen az nem mutatható ki, hogy pontosan mit előzött meg a segítés. Ugyanakkor tudni kell, hogy prevenció nélkül könnyen elindulnak olyan rossz folyamatok, melyek utólagos kezelése sokkal nehezebb, ezért mind állami, mind a tudomány és a segítő szakmák oldaláról a prevenciót támogatni kell.” Harmatta János az egyházak és civil szervezetek evékenységével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egyesület különösen számít az ő együttműködésükre, hiszen olyan helyre is eljutnak, ahova állami szervek nem.

„Az együttműködésen túl különösen nagy öröm, hogy az összejövetel a Buda Béláról elnevezett könyvtárunkban került megrendezésre, hiszen ő olyan ember volt, aki a mentálhigiéné területén, valamint a családi értékek mellett kötelezte el magát” – fogalmazott Farkas Péter. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főigazgatója kiemelte, hogy a családpolitikai intézkedések – többek között a családtámogatási rendszer, családbarát közgondolkodás, családi életre nevelés –, valamint az állam családbarát felfogása sokat segít abban, hogy a család fogalma az elmúlt időszaktól eltérően ismét megbecsülést kapjon. „A mentálhigiéné a tudományos gondolkodás olyan területe, mely hosszú távon segítheti a családok megerősítését, így pozitív hatása társadalmi szinten is érezhető lesz” – hangsúlyozta a főigazgató. Farkas Péter kiemelte, hogy az iskolai oktatásban teret kapó családi életre nevelés, valamint az etikaoktatás olyan szemléletformáló erővel bír, mely a jövő generáció értékrendjét pozitív irányba mozdítja.

A Szövetség a Családok Lelki Egészségéért Egyesület a jövőben kiadványokkal, a hátrányos helyzetű térségek fokozott segítésével, szakemberek képzésével, hírlevéllel és más szervezetekkel való együttműködéssel kívánja a családi értékek erősítését szolgálni. Ezen kívül ernyőszervként érdekképviseletet is ellát, hogy a családi értékek melletti kiállás minél erősebb legyen.