A szeptember utolsó hetében megrendezett országos kampányhét, az állampolgári részvétel hete keretében tartott, közösségfejlesztő műhelyek által nyolcadik éve szervezett felmérés alapján kimutatták, hogy 2011-hez képest a nonprofit szervezetek iránti bizalom legnagyobb mértékben a fiataloknál (19-25 évesek) és az 55 év feletti korosztálynál javult.

A közbizalom szempontjából a középmezőnyben helyezkednek el - az előző évekhez hasonló eredménnyel - az egyházak és az igazságszolgáltatás, miközben kissé visszaesett az önkormányzatok iránti bizalom - tették hozzá.
A szúrópróbaszerűen - tehát szociológiai szempontból nem reprezentatív mintán - végzett kérdőíves felmérés alapján a sereghajtók között szerepelnek a politikusok, akik „még a több éve tartó mélypontot is alulmúlták”, ugyanis tovább romlott az Országgyűlésbe és a politikusokba vetett bizalom mértéke.

A közbizalmat érintő kérdésekre - mennyire bízik az adott szervezetekben - ötféle választ lehetett adni: nagyon; eléggé; nem nagyon; egyáltalán nem; nem tudok válaszolni. Kitértek arra is, hogy a civil szervezetek és az egyházak esetében igen magas arányú a bizonytalanok aránya, utóbbiaknál egyszerre magas a „nagyon bízik” és az „egyáltalán nem bízik” válaszok száma is.
Megjegyezték, hogy a társadalom egy jelentős részénél még mindig nem vált ismertté, a mindennapi életük szerves részévé a civil szervezetek működése s az ezekben való állampolgári aktivitás.

A nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek bizalma a legmagasabb mindegyik kategóriában, különösen a rendőrség és az egyházak esetében. Erre magyarázat lehet, hogy a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek főleg az idősek közül kerülnek ki, akik között több a vallásos, és akik „talán hagyományosan jobban bíznak a rendőrségben is, hiszen több emlékük lehet a szocializmus nagyobb közbiztonságáról” - írták.
Utaltak arra is: arra a kérdésükre, hogy „Mit gondol, tud valamilyen befolyással lenni a lakóhelyét érintő döntésekre?”, az előző évhez képest emelkedett a pozitív válaszok száma és aránya, azaz a helyi cselekvés esélyét jobbnak ítélik a megkérdezettek, mint 2011-ben. Ebben a kategóriában is ötféle feleletet adhattak a megkérdezettek: határozottan; valamennyire; nem nagyon; egyáltalán nem; nem tudom.
Azt tapasztalták, hogy elsősorban a fiatal felnőttek és a középkorosztály bizakodó ebben a kérdésben, illetve az 55 év fölöttiek ítélik meg a leginkább negatívan ennek az esélyét. Az iskolai végzettség tekintetében leginkább a diplomások tartják lehetségesnek a befolyásukat a helyi döntésekre.

Megállapították, hogy helyi szinten továbbra is az önkormányzatok tájékoztató csatornáit használják a legtöbben, „különösen igaz ez a középkorú és az idősebb lakosság körében”. A lakóhelyeket érintő döntésekre való befolyást illetően legjobban az internetes petíciókat aláírók aránya nőtt, ezt követi az akciókra felhívó cikkek és videók megosztása.