Kedves ballagó diákok! Kedves Iskolánk! – (Részletek a ballagási beszédekből)

… „URam, te megvizsgálsz, és ismersz engem.
2Tudod, ha leülök vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat.
3Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.
4Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, URam.
5Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod.”

Ez a szakasz Isten csodálatos öleléséről szól, arról, hogy jelenléte biztonságot nyújt nekünk. Isten mindent figyel: hogy mit teszünk, és előbb tudja, hogy miért teszünk valamit, mint mi magunk.

Ezt az igeverset Csepregi András lelkész és tanár úrtól kaptam, és minél többször olvastam el, annál inkább hatalmába kerített egy gondolat. Én úgy vélem, hogy a fenti sorok nemcsak egyfajta misztikus kapcsolatra utalnak, hiszem, hogy Isten bennünket közvetlenül, emberek révén érint meg, életkorunktól, élethelyzetünktől függően. A ballagási tarisznyát kézben tartva, újra meghallgatva a zsoltár szavait nem nehéz felismerni a sorok mögött azt, akinek jelenléte az elmúlt hónapokban, években ezt a gondoskodó szeretetet közvetítette felétek: az osztályfőnökötöket.

…Az iskola véget ért, ez a mindennapi, megszokott gondoskodó figyelem a dolgok rendje szerint hamarosan megszűnik, illetve átalakul, új formában születik újjá. Talán sokan közületek aggodalommal tekintetek a jövőre, ez az igevers jelentsen nektek minden élethelyzetben lelki támaszt, biztonságot, megnyugvást, belső békét, boldogságot…

Csordás János

… Mit adott, mit jelentett és jelent most számotokra az elmúlt négy, vagy több év? Mit kaptatok az idő során, esetleg mit veszítettek? Milyen emberekké váltatok? Mennyit változtatok ennyi idő alatt, mind külsőleg, mind belsőleg? Hány új barátot, örökké szóló kapcsolatot, tán szerelmet kaptatok? Felnőttetek-e a továbblépéshez, az érettségihez, az Élethez? Felkészültetek-e kellőképpen az elkövetkezendő, várható nehézségekre és a nem várt eseményekre, a véletlenekre? Kaptatok-e elég hitet, megerősítést, szeretet és reményt ahhoz, hogy meg tudjátok állni a helyeteket, hogy tudjatok helyesen és bölcsen dönteni? És végül, mindezért mennyi mindent köszönhettek osztályfőnökötöknek, tanáraitoknak, iskola- és évfolyamtársaitoknak, de legfőképp családotoknak és önmagatoknak?

Erre a sok-sok kérdésre, mind a saját szívetekben találtok választ, de az egész osztály nevében mondhatom, reméljük, hogy az összes eldöntendő kérdésre egy egyszerű igen lesz a válasz. …

Hiányozni fogtok, még ha nem is gondoljátok. Szerintem nyugodtan mondhatom mindenki nevében, hogy sokkal üresebb lesz nélkületek az iskola. Végül pedig az egész osztály nevében köszönjük, hogy itt voltatok!

Bálint Szonja 11.b

… Új, de számunkra bizonytalan utak várnak ránk, ismeretlen környezetbe kerülünk, de a gimnázium megadta a megfelelő lelki hátteret ahhoz, hogy legyőzzük az akadályokat. Számos döntést hoztunk és készek vagyunk új utakra lépni, új kapcsolatokat kialakítani, de a régi kapcsolatok természetesen megmaradnak, hogy az igazi barátságok örökké tartanak. A 12.a osztály nevében szeretnék köszönetet mondani osztályfőnökünknek, Galamb-Nagy Ágnes tanárnőnek és tanárainknak, akik lelkiismeretesen és odaadóan igyekeztek tudásuk legjavát adni nekünk. Hálával tartozunk szüleink támogatásáért, türelméért és a belénk vetett hitükért, melyet a sok év alatt kaptunk tőlük.

Kívánok minden diáktársamnak álmokat, elegendő erőt és energiát, önbizalmat, boldogságot, kitartást és sikeres érettségi vizsgát!

Kereskedő Fanni 12.a

…Éveken át együtt töltöttünk minden napot, hozzászoktunk egymás modorához, kedélyéhez és humorához, és talán fel sem fogtuk még, hogy ez az állapot most véget ér, hogy az imént utoljára jártuk végig együtt, osztályként a kórházzöld folyosókat.

A középiskola fogalma innen visszatekintve valahogy így körvonalazódik most: az a közösség, amelyben senki sem nélkülözhető, ahol okosabb leszel, hiszen megtudod, mi a kozmikus időstruktúra, eszik avagy isszák a relatív permeábilitást, és hogy a Langerhans-szigetek bizony nem a Földközi-tenger turistaparadicsoma, de a sok hasznos vagy kevésbé hasznos ismeret mellett felépül bennünk egy értékrend is, ahol ha akarod, ha nem, de ember lesz belőled.

Köszönettel tartozunk ezért tanárainknak, akik időt és fáradságot nem kímélve terelgettek, tanítottak bennünket, kitartásuk és elhivatottságuk pedig útravalót adott nekünk. Külön köszönet jár osztályfőnökünknek, Sárai-Szabó Lindának, aki mindig menteni igyekezett a menthetőt, sőt, sokszor a menthetetlent is, aki nem csak tanításunkat, de nevelésünket is szívén viselte. …Úgy ballagok el a Fasorból, hogy hálát adok azokért, akiket itt megismertem. Gondolok persze tanáraimra, de elsősorban mégis inkább az osztálytársaimra. Kívánok nektek boldog, sikeres, áldással kísért éveket. Egytől egyig csodálatos emberek vagytok, és ha sokszor másképp tűnt is, visszatekintve ajándék volt veletek minden nap.

Máté Gabriella 12.b

… Komolyra fordítva a szót, tényleg köszönünk mindent. Leginkább az osztályfőnökünknek, Szabados Lilla tanárnőnek a rengeteg szervezését, a felejthetetlen kirándulásokat, a közös főzéseket, a számháborúkat és azokat a csudajó matekpéldákat, amikkel mindig boldogított minket.

Tudom, hogy nagyon elavult ilyenkor egy érzelgős beszédet tartani, azonban én nagyon örülök, hogy négy évvel ezelőtt ezt az iskolát választottam és soha nem fogom elfeledni az itt töltött időt. Örökre szívembe zártam a tanárainkat, az órákat, a termeket, a folyosókat és mindent, amit az iskola adott.

Azt hiszem, elmondhatom, hogy nem a mi osztályunk volt a legeredményesebb az iskola történetében, de mi vagyunk az az osztály, amelyik családdá vált. S bár most sokan felnőnek, biztos lesz olyan, aki arra lényszerül, hogy egyetem helyett dolgozni menjen, de szerintem örökre egy nagy család maradunk. És mi mindig ott leszünk egymásnak támaszul, s annak ellenére, hogy most kénytelenek vagyunk végleg elhagyni a Fasort és végleg itt hagyni a falakat.

Szarvas Bulcsú 12.c