Mellette vagyok

Mint sok vihart megélt, tanulatlan nagyszülő unokája zeneakadémiai koncertjén,
mint barátjának esküvőjén az, akinek idáig minden kapcsolata kudarc volt,
mint adminisztrátor anyuka, aki valaha művésznek indult, üvegművész lányának kiállításán,
mint óvó néni, mikor az érettségiző diákok megköszönik a tanároknak, hogy nevelték őket.
Mellette vagyok, mikor szárnyal, én meg nézem, és tekintetemmel az égen tartom.

Aki szeret, így szeret. Háttérből és észrevehetetlenül. A földön áll, aggódik, miközben mi szárnyalunk. Így szeret az Isten. Földön állva, földön járva, hogy mi szárnyaljunk. A lábával kicsit eltartja a földet, hogy boldogságunk repülésnek tűnjön.

Mellette vagyok

Mellette VAGYOK, mert máshol csak lézengek, dülöngélek, keresem magam. Bárhova is megyek, csak egy vagyok a sok közül, mellette én magam vagyok. Ahogyan gyerek csak a szüleid előtt, apa csak a gyereked előtt, barát csak a barátod mellett lehetsz, férj csak a feleségednek, feleség csak a férjednek lehetsz, létezni csak Mellette lehet. A lét ő maga, mellette én is létezem.

Mellette vagyok

bár lehetnék máshol is.
Mint beteg gyerek mellett a karrierjét elhagyó édesanya,
mint hibát hibára halmozó fiú mellett sikeres testvére,
mint bevádolt, feljelentett, kirúgott ember mellett a társa,
mint mellettünk az Isten.
Elrepülhetne, mindent itt hagyhatna, mindent elfelejthetne, letagadhatná, hogy ismer minket. De nem, itt van velünk.