A Barnabás név jelentése:  vigasztalás fia. Hol, ha nem ebben a nehéz gazdasági és demográfiai helyzetben lévő térségben van szükség a vigasztalásra – mondotta a püspök, majd  személyesen szólította meg az elnökséget. Legyen az általatok képviselt egyház szava és magatartása vigasztaló ott, ahova elhelyezett benneteket az Úr. Barnabás, aki Budáról indultál, de immáron tizedik éve szolgálsz ebben az egyházmegyében – így bátran vallhatod magad már borsodinak, és Miklós, aki mindig is borsodi voltál, legyetek együtt a vigasztalás fiai. Fogyatkozó, elerőtlenedő gyülekezetek, és megfáradt, tanácstalan lelkészek számára egyaránt.

Az istentisztelet keretében a Miskolci Belvárosi Evangélikus gyülekezet, illetve az arnóti óvónők kórusa szolgált. Az esperes iktatás a beiktatandó esperes énekben megfogalmazott vallomásával kezdődött, amikor is az „Eljönnél-e vélem…”  kezdetű ének utolsó versszakát maga szólaltatta meg érces hangján: „Uram, hangod hallom, mert te hívsz most és nem más!” A liturgiai szolgálatban az egyházmegyében huszonnyolcadik, illetve harmadik éve szolgáló Balázs Tibor és Asztalos Richárd lelkészek segédkeztek.

Az ünnepi egyházmegyei közgyűlést a vendéglátó arnóti gyülekezet felügyelője, Barcsák Pálné vezette, aki maga is meleg szeretettel köszöntötte lelkészét, és felségét Buday-Malik Adriennt, aki kántorként és a gyülekezetben számos feladatot vállaló aktív feleségként áll férje oldalán.

Székfoglaló beszédében Buday Barnabás mindenekelőtt bemutatta az egyházmegye új logóját, amely nem csak a megújulás vágyát, de azt a jövőbe mutató kapcsolatot, köteléket is kifejezi, ami összeköti az evangélikusokat az egyházmegyében. A kérdésre, hogy „Beszélhetünk-e egyházunkon belül borsod-hevesi identitásról?”, a közös jellemzőket kiemelve adott választ az esperes: korlátozott gazdasági lehetőségek, szórványhelyzet, elöregedő gyülekezetek, a több száz éves múlt értékeinek őrzése, a cigány közösségek felé közeledésnek célja. A kihívásokra adott megoldás pedig a logóban is benne rejlik: „Szám szerint tíz vonalszakaszból áll össze a logó. Ebből kilenc a gyülekezeteket, egy pedig az egyházmegyét jeleníti meg. Ugyanakkor, a kereszt hármas szála a Szentháromságot is szimbolizálja, míg a két félkör Borsodot és Hevest. A számos szín mellett a vízkék is feltűnik. Adja Isten, hogy közösen találjunk a vízforráshoz, ami bőségesen megöntöz bennünket, és nem hagyja, hogy kiszáradjunk.” – zárta sorait az esperes.

Gyuris Miklós székfoglaló beszédében – kapcsolódva elnöktársa gondolataihoz - kitért a jövőben elvégezendő legégetőbb feladatokra. Mindenekelőtt, biztosítani kell az egyházmegye gyülekezeteinek működési feltételeit. A gyülekezetek olyan közösségekké kell, hogy váljanak, ahova szívesen csatlakoznak és tartoznak az emberek. A missziói munka része kell, hogy legyen  a cigánymisszió, illetve a határon túli, a szlovákiai magyar evangélikusok között végzett munka is. A felügyelő nyomatékosította azon reményét is, hogy mindezen kihívásokban külső szakmai segítséget is kapnak több tapasztalattal bíró lelkészektől.

Az egyházkerület elnöksége, Fabiny Tamás püspök és Fábri György felügyelő röviden összefoglalták az egyházmegye megerősödését célzó támogatási rendszert, amely jelent egyben szakmai, lelki és financiális segítséget. Ez utóbbi, az egyházkerület más területén élő gyülekezeteinek anyagi segítségnyújtásán túl, a gyülekezetépítést szolgáló programok támogatására elkülönített kerületi különkeretet is magába foglalja.

Az iktatáson részt vett Tormod Remoy norvég lelkész is, aki a két egyházkerület együttműködése égisze alatt, múlt évben három hetet töltött az arnóti gyülekezetben, miután ő maga ugyancsak három hétre látta vendégül Buday Barnabás lelkészt egymás egyházának és szolgálatának megismerése céljából. A már kialakult szolgatársi és baráti kapcsolat reménység szerint a gyülekezetek közötti kapcsolat megerősödésének gyümölcsét hozza majd a jövőben. Addig is, Arnót, az alig háromezer fős község, esperesi székhelyként kell, hogy szolgálja a térség és egyházunk érdekeit.