Nem, nem téved a kedves olvasó, ha némi iróniát vél érzékelni írásom felvezetésében. Mentségemre szóljon, hogy a jubileumi rendezvényen megjelenteket köszöntő rákosszentmihályi polgármester, Kovács Péter maga is elmondta, hogy annak idején erős kétkedéssel támogatta a kockás ötletével őt elsők között felkereső Börönte Mártát. „Kishitű voltam” – ismerte el Budapest XVI. kerületének első embere. Nos, töredelmesen bevallom, én sem hittem volna, hogy némiképp revideálnom kell a véleményemet.

A játékszabály leírásából kiderül, hogy Börönte Márta nemcsak lelkész, hanem mentálhigiénés szakember is; a Szívtől szívig dobókocka nevét Katona Erzsébet (Alitera Kft.) gyógypedagógus, önismeretitréning-vezető adta. Az azonban nem világlott ki számomra a leírásból, hogy a kockával, amelynek oldalain a „szeretetnyelvek” meghatározásai olvashatók, mit is kell kezdeni… Néhány év múltán aztán hírét vettük, hogy az alapítvány társított hozzá egy másik, Bobó névre keresztelt „varázskockát”, valamint egy „érzelemkártya-sorozatot”, megalkotva a Dobó Bobó társasjátékot, amely immár négy generációt képes – kissé tényleg játékosabban – szeretetre hangolni.

De félre az iróniával, hiszen az eredeti kocka jubileumi ünnepségére készült három (!) rövidfilm épp azt hivatott igazolni, hogy a Szívtől szívig dobókocka önmagában is kiváló segédeszköz lehet – gyermekekkel foglalkozók számára! ABörönte Márta állandó alkotótársává lett Tagai Péter trilógiájában erről tanúskodtak a nagytarcsai Szivárvány Evangélikus-Keresztyén Óvoda és testvérintézménye, a Nagyváradi Evangélikus Napközis Óvoda foglalkozásain készült felvételek, amiként az utolsóként bemutatott filmben a nagytarcsai Rozmaring néptánccsoport próbáján látottak is. Mert bár a kocka használatának továbbra sincs kidolgozott szabálya, egy-egy „kidobott” fogalom apropóján – avatott pedagógusok – játékosabbnál játékosabb módon vezethetik rá a kicsinyeket a szeretet megtapasztalásának és kinyilvánításának elementáris fontosságára, szeretetszükségletünk sokoldalúságára. „Hatoldalúságára” mindenképp.

Gary Chapman amerikai lelkész-író 1992-ben csak öt szeretetnyelvet alkotott (úgymint: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívesség, testi érintés). Börönte Márta azonban rátalált azoknak a gondolatára, akik szerint „legelső szeretetnyelvünk” a csend, így hatodikként ez került a Lóránt Mónika által megtervezett kocka különböző színű oldalainak egyikére. Miután 2017-ben tett magyarországi látogatása alkalmával maga Gary Chapman is „jóváhagyta” az öt szeretetnyelv ilyetén kiegészítését, fejet hajtunk a lelkésznő kreativitása előtt.

A Szívtől szívig dobókocka egyébiránt a Fokolare lelkiségi mozgalom alapítója, néhai Chiara Lubich – katolikus körökben mindmáig kapható – szeretetkockájának újragondolása. Annak oldalain az evangéliumi szeretet egy-egy jellemzője olvasható, azzal a használati utasítással, hogy „dobj vele egyet reggel, és éld meg a napodat a dobott gondolat jegyében”. Az angol, finn, német és spanyol fordításoknak köszönhetően ma már szintén öt földrészen gurításra kész Szívtől szívig dobókockát ugyanígy lehet használni, állítja a már említett „játékleírás”.

Attól tartok, efféle egész napos „szeretetfeladatban” azonban csak a gyermeki lélek képes felfedezni játékosságot. Igaz, valaki mintha arra figyelmeztetett volna minket, felnőtteket, hogy „ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3).

A jubileumi ünnepségen bemutatott Varázskocka filmtrilógia létrejöttét támogatta a Miniszterelnökség, a Nemzeti Együttműködési Alap, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.; segítette továbbá a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete és a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat. (A filmeknek már készül az angol változata.)

A cikk az Evangélikus Élet magazin 85. évfolyam, 47–48. számában jelent meg 2020. december 6-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.