Az evangélikus – az aradi magyar és román köznyelvben „vörös” – templom teljes környezete műemlékvédelmi övezetnek számít. A főutcán ékeskedő építészeti remekmű mögött az 1900-ban elkészült, szintén Szántay Lajos által tervezett Luther-palota áll, ahol a parókián és a lelkészi lakon kívül magánlakások, irodák is találhatók. A bérház és a szomszédos épületek közé ékelődik egy szűk, 257 négyzetméteres telek, amelynek új tulajdonosa egy irodákból és magánlakásokból álló többszintes épületet szeretne felhúzni rá.

Jakab István lelkipásztor szerint a szomszéd eredeti elképzelése az, hogy hozzáépít a Luther-palotához, amit a pap és a presbitérium elutasít. „A szemközti műemléképülethez még a kommunizmusban hozzáépítettek egy új tömbházat, akkor ugye, nem lehetett ellenvetése senkinek, de az ott lakók mondták, nehogy engedjük, hogy hozzáragasszák a miénk falához, mert nekik is rengeteg gondjuk származott abból: repedezik és megsüppedt az épület, penészednek a falak” – ecsetelte Jakab István. A tiszteletes szerint az is aggasztó, hogy a Luther-palotának téglából készült az alapja, ezért megsérülne, ha a közvetlen közelében építkeznének, ásnának. „Egy reggel a kislányom a szoba helyett a gödörben ébredjen? Ebbe nem mehetünk bele! Ráadásul az ablakokból belátnának a lakásokba, a szomszédos épületben lakóknak egyenesen a tányérjukba is akár” – panaszkodott a tiszteletes.

A cikk itt folytatódik.