2013-ban a kormány létrehozott egy programot, mely a külhoni diaszpóramagyarság gondozására hivatott. Az idei évtől első ízben lehetőséghez jutottak a történelmi egyházak is. A mintegy kétszázhúsz pályázó közül tizenöt egyházi kapott ösztöndíjat, köztük mi is.

A külhoni magyar diaszpóragondozás egyik területe az elszakított országrészeken élő magyarsághoz kapcsolódik – ez a Petőfi Sándor Program. A másik a Kőrösi Csoma Sándor Program, amely a világ számos országában élő diaszpóramagyarság tmogatására szolgál, Új-Zélandtól Argentínáig, Kanadától Finnországig.

Jómagam feleségemmel egy ilyen ösztöndíjat nyertünk Stuttgartba. Itt a baden-württenbergi protestáns (evangélikus) gyülekezet gondozása lesz a feladatunk a program kilenc hónapja alatt. Mivel ez még járatlan út számunkra és egyházunk számára is, ezért fontosnak tartottam a felkészülésen való részvételt, ahol hasznos információkhoz jutottunk.

Az első napon Potápi Árpád János államtitkár köszöntött bennünket, majd dr. Szilágyi Péter szólt a Nemezetpolitikai Államtitkárság működéséről. Ezen a napon hallhattuk egyházunk részéről Cselovszkyné dr. Tarr Klára ökumenikus és külügyi osztályvezető tömör előadását egyházunk külhoni, főleg nyugat-európai munkájáról.

A második és harmadik napon kommunikációs képzés volt. A zárónapon Both Hajnal tartott előadást az állampolgári ismeretekről, majd Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a nemzetpolitikai szolgálatról. Végül a pályázatírások felől tájékozódhattunk, és a szórványgondozás feladatait ismerhettük meg Mucsi Géza, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának osztályvezetője zárógondolataiból.

Bízom benne, hogy a pályázat segítségével további ismereteket és tapasztalatokat gyűjthetek, melyek gazdagítják egyházi és lelkészi munkámat a közeli és távolabbi jövőben is.