Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor köszöntötte a házigazda örömével és a zsoltáros szavaival elsősorban a testvéregyházak képviselőit, majd mindazokat, akik eljöttek, hogy Isten igéjére figyelve lélekben, hitükben, keresztény identitásukban erősödjenek.

Böcskei László római katolikus megyés püspök Máté evangéliuma 4. fejezetéből a magvető történetére hívta fel a figyelmet, mely több lényeges dologra rávilágít: egyrészt arra, hogy csak a megmunkált, befogadó talajba hullt magok hoznak bő termést, illetve szükség van ehhez még a magvető fáradozására is, vagyis e két tényezőnek a kölcsönhatására, az összedolgozására, másfelől pedig arra is, hogy vannak magok, melyek nem biztos, hogy azért nem hoznak termést, mert rosszabbak, hanem csupán egyszerűen amiatt, mivel nem egy megfelelő, befogadó, termésre alkalmas talajba hulltak.

A példabeszéd ezen alapgondolata komoly, személyre szóló üzenettel bír az ezekben a napokban zajló imakilencedre nézve is, hiszen ezen alkalmak, túl a formalitáson, olyan hitvallásra késztetnek, melyet örömmel és készségekkel kell vállalnunk életünk minden napján annak tudatában, hogy nekünk együtt kell haladnunk a magasztos cél felé, ugyanis az egység útja nem lehet kétirányú vagy többsávos. Isten egyik csodája éppen azon hármas feladat teljesítése, hogy mi egy időben kell legyünk befogadó talaj, mag és magvető. Legyünk tehát a jónak a magja a környezetünkben, a befogadó talaj, melyben meggyökeredzik az élet értéke és szépsége, és magvetők, akik kitartóan fáradoznak egy jobb és szerethetőbb világ megteremtése érdekében – tanácsolta a főpásztor.

Kit imádunk

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről megjelent dr. Pálfi József nagyvárad-réti tiszteletes, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora egy német teológust idézve meggyőződésének adott hangot: a népek közötti megbékélés annak függvénye, hogy lesz-e megbékélés a világ vallásai és a keresztény felekezetek közt. Szilágyi Domokos gondolatára utalva pedig megjegyezte: hosszú az út önmagunktól a másikig, az első lépést azonban nekünk kell megtennünk. A továbbiakban azt az ismert mesét mondta el, mely a hat vak ember és az elefánt találkozásáról szól, és azzal végződik, hogy mivel mindegyik férfi az állat más-más testrészét tapogatta, simogatta, más-más következtetésre jutott, és máig vitatkoznak azon, hogy valójában mivel is találkoztak, mert mindegyik meg van győződve a saját igazáról. „Vajon hogy néz ki az Isten? Mindenki adja meg a saját válaszát”– fogalmazott a lelkipásztor.

Molnár Imola unitárius lelkésznő szerint különbözőek vagyunk, és épp emiatt szép, színes és értékes az emberiség, mégis abban valamennyien egyformák, hogy arra vágyunk: boldogok legyünk és szeressenek minket. Mivel azonban ezek megvalósulásaihoz a saját akaratunk kevés, mindannyian Istenhez fordulunk a magunk módján, hitünk és hagyományaink szerint.

A Nagyváradi Messiás-hívő Zsidó Hitközség képviseletében jelen levő Nagy Dávid shaliach a hamis messiásról és arról beszélt, hogy a mi Istenünk nem azonos egyetlen más Istennel sem, hiszen ő az egyetlen, aki elküldte egyszülött Fiát, hogy értünk feláldozza, ezért tudatosítanunk kell, hogy kit imádunk és miért.

Felszólaltak a román görögkatolikus, az ortodox és a pünkösdista egyházak reprezentánsai is.

A zenei szolgálatot Benczédi Hunor (basszus hang), Benczédi Mónika, a váradi Művészeti Líceum zongoratanárnője és Negru Tímea diák (hegedű) látták el. Az idei perselypénzt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium néhány anyagilag hátrányos helyzetű diákja javára fordítják.