De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak a nyugalomnapja

De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak a nyugalomnapja

Share this content.

Szöveg: Koczor György
Boldog új évet kívánok! Túl vagyunk az ünnepeken, túl a lutheri reformáció indulásának 500. évfordulóján, túl a karácsonyi ünnepeken, talán egy kicsit sok is volt. Isten élő forrásként üdíti szívünket-lelkünket, amikor az ünnep megszenteléséről szól havi igénkben. „De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad és semmiféle állatod, se a lakóhelyeden élő jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálóleányod hozzád hasonlóan!" (5Móz 5,14)

A központi reformációi ünnepség után egyik gyülekezeti tagunk azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy a közösen mondott hitvallás szövege annyira szép volt, nem tudom-e, hogy ki írta, meg lehet-e szerezni valahonnan. De, mondtam, önnek is megvan, hiszen Luther Kis kátéjának hitvallás-magyarázatát mondták el. Hívjuk segítségül mostani igénk magyarázatához is Luthert, hogy ebben az ötszázegyedik évben se felejtsük el tanítását! A Nagy kátéban így ír az ünnep megszenteléséről:

Szenteld meg az ünnepnapot! Ünnepnapot mondunk a héber sabbát szócska nyomán. Ennek eredeti jelentése 'szüneteltetni a munkát'. Ez a parancsolat az ünneplés külső rendje szempontjából csak a zsidókra érvényes. Szó szerinti értelme szempontjából azonban egyáltalában nem vonatkozik ránk, keresztyénekre, mert ugyanolyan külső dolog, mint az Ótestamentum más rendelkezései is, amelyek bizonyos szokásokhoz, személyekhez, időhöz és helyhez vannak kötve; Krisztus pedig mindezt már szabad tetszésünkre bízta. 

Főként azért tartunk pihenőnapot, hogy alkalmat s időt keressünk az istentiszteleten való részvételre, vagyis arra, hogy egybegyülekezzünk, Isten igéjét hallgassuk, róla elmélkedjünk, azután Istent dicsérjük, neki énekeljünk és hozzá imádkozzunk. E parancsolat egyszerű értelme tehát az, hogy mivel amúgy is megtartjuk a munkaszünetet, ezt a pihenést Isten igéjének tanulására használjuk.

Tudd meg hát, hogy nemcsak hallgatás a dolgunk, hanem meg is kell tanulnunk és meg is kell tartanunk. De azt ne gondold, hogy ez tetszésedre van bízva, vagy hogy nem nagyon fontos; sőt értsd meg, hogy Isten parancsolata ez, és Ő számon kéri majd, hogy hogyan hallgattad, tanultad és becsülted igéjét. 

Fogadd el ezt a figyelmeztetést: bármilyen jól ismered is az igét, sőt a mesterek mestere is lehetsz, akkor is állandóan a sátán országában élsz. Az pedig nem nyugszik sem éjjel, sem nappal, hanem megkörnyékez téged, hogy szívedben hitetlenséget és gonosz gondolatokat ébresszen az eddig felsorolt és minden más parancsolat ellen, Isten igéjének ezért mindig szívedben, ajkadon és füledben kell hangzania. Ha azonban tétlenkedik a szívünk, és nem hangzik az ige, akkor betör az ördög, és kárt tesz benne, mire észrevesszük. Viszont ha komolyan figyeljük, hallgatjuk és magyarázzuk az igét, akkor van ereje arra, hogy sohasem marad meddő, hanem mindenkor új örömet és áhítatot ébreszt, megtisztítja szívünket és gondolatainkat. Mert Isten igéje nem tétlen vagy holt, hanem élő és ható beszéd.

Ámen

Elhangzott 2018. január 8-án a Kossuth Rádió Erős vár a mi Istenünk! című műsorában.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!