A nemrégiben tartott missziós napi istentisztelet igehirdetésén a lelkész a díszes külcsín és a belső rútság jelenségére hívta fel a figyelmet, mintha a külső a bűnök takarását szolgálná.

„Hogyan is várhatnák Istentől, hogy áldását adja ránk, miközben nem figyelünk rá és nem törődünk akaratával?” – szólt Weltler Gábor, aki úgy mutatta be a megtérést, mint egy döntő változást Isten és az ember kapcsolatában.

„A kérdés csak az, kinek kell változni. Az Ószövetség világában sokszor láthattuk, hogy az emberek Istent akarták megváltoztatni, ezért mutattak be áldozatokat. Miközben Istennek akartak tetszelegni, a saját bűneiket nem akarták megvallani. Manapság is ezért siklik félre megannyi jó szándéktól vezérelt gondolat” – mondta a lelkész, hozzátéve: egyértelmű, hogy nem az Istennek kell változni, hanem az embernek.

„A reformációnak nemcsak a megújulás volt a lényege, hanem a szó eredeti jelentése: helyreállítás. A hamis alapokra épült házakat és életeket össze kell törni, hogy a romokon megjelenhessen mindaz, ami krisztusi” – hangsúlyozta Weltler Gábor. A lelkész nem tudja elfogadni az olyan álláspontot, hogy valaki a "maga módján vallásos", mert a kereszténységet a gyülekezet közösségétől nem lehet elválasztani.

„Az imádság a hit lélegzetvételeként összekapcsol minket Istennel. Életünk akkor lesz Istennek tetsző, ha minden szavunk, gondolatunk, tettünk és szándékunk a jézusi imádságba olvad be: Atyám, a te akaratod legyen meg” – mondta az evangélikus lelkész.