A 2012/2013-as tanévben az osztályunknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy az 1848. március 15-i eseményeket az iskola dísztermének színpadán megelevenítse.

A műsort megelőző napokban töretlen kitartással készültünk erre a komoly ünnepre, mellyel minden osztály elõtt osztatlan sikert arattunk. A korábbi évektől eltérően nem egy versekkel és szövegekkel teli előadást alkottunk, hanem egy színdarabot játszottunk el, melyben szemléltettünk a pesti forradalommal párhuzamos illetve azt megelőző történéseket Pozsonyban és Bécsben.

Korhű ruhákat és kosztümöket öltöttünk magunkra, a jelentős személyeket játszó szereplõk még szakállat is viseltek, míg a márciusi ifjak a nemzeti kokárdát és karszalagot tűztek fel. Az előadást követő napon Pozsonypüspökibe utaztunk volna szintén eljátszani a darabot, azonban a szélsőséges időjárás ezt nem tette lehetővé, így egy hónap múlva április 23-án utaztunk a Felvidékre.

A pozsonypüspöki magyar nyelven tanító iskolába 78 diák jár. A kis létszámnak köszönhetően kitűnő lehetőség nyílik a tanulókkal való foglalkozásra, felzárkózásra, illetve a családias légkör kialakítására, melyet mi is megtapasztalhattunk, mikor az iskolába léptünk. Mint vendégváró intézmény, süteményekkel és üdítővel vártak bennünket.

A színdarabot az iskola tornatermében adtuk elõ. A 6-15 éves korosztály odaadó figyelemmel csodált minket, a Kossuth-nótákat velünk énekelte, a Nemzeti dalt „Petőfivel” harsogta. A műsort nemzeti Himnuszunkkal zártuk, melyet tapsvihar követett. Nagy élmény volt látni a csodálkozó tekinteteket, a figyelmes arcokat. Nagyon fegyelmezetten viselkedtek az előadás során, ilyen közönség előtt élvezet játszani.

Ezt követően ebédeltünk, majd búcsút vettünk a kis iskolától és Dévény várához utaztunk. A lélegzetelállító táj által körülölelt vár Ady „Góg és Magóg” címû versében emlegetett Dévényi-kapunál magaslik.

Már a római idõben őrtornyokat emeltek ide, később morva székhely lett. A királyi vár a 13. században épület fel. A 15. században reneszánsz palotává vált, a török időben pedig sikertelenül ostromolta az ellenség. 1809-ben a visszavonuló francia csapatok felrobbantották, azóta folyamatosan pusztul.

A vár környéke rendezett, tiszta és csodálatos kilátás nyílik a Duna és a Morva találkozására.

A várat elhagyva kisebb sétát tettünk, hogy a híres Dévényi-kaput megpillanthassuk, majd buszba ültünk, és Pozsony belvárosát tűztük ki úti célnak.

Elsőként a pozsonyi várudvaron sétáltunk, ahol valaha Szent Erzsébet is járt. A vár előterében Szvatopluk lovas szobra áll, szemben a városra nyílik fejedelmi kilátás.  A parkosított részen a Szent Erzsébetet ábrázoló szobor előtt tisztelegtünk, aki a rózsa attribútumot tartja a kezében, utalva a legendára. Jártunk az 1602-ben elégetett Agatha boszorkány máglyahelyén, több kapualjon mentünk keresztül, és az egyik alatt nem vettünk levegőt, mert a helyiek elmondása szerint úgy teljesülnek a kívánságaink. Röviden bepillantottunk a hóhér keskeny utcájába, majd szent Reparátusz szerpap és vértanú földi maradványait néztük meg. A városháza udvarán is egy rövid pillanatra megálltunk. Megcsodáltuk az oszlopos épületet, majd a ház kapuja mellett egy késdíszre hívta fel az idegenvezetõ a figyelmet, melynek a régi idõben nagy szerepe volt, ugyanis ennél nagyobb kést nem vihettek magukkal az emberek be a városba.

A városi séta során alkalmunk nyílt az 1802 és 1848 közötti országgyűlések alatt ülésező alsótábla épületének megcsodálására.

Pozsony az elmúlt évek során rengeteget változott. Bátran állíthatjuk, hogy a világ egyik legszebb városa, a kulturális épületeknek, a rendnek és tisztaságnak köszönhetően. Bízunk benne, hogy még lesz alkalmunk eljutni oda, mert egy nap nagyon kevésnek bizonyult a város megismerésére.

Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek, hogy lehetõvé tette osztályunknak ezt a gyönyörű napot.