Drága Jézusom!

Most a lelki nyomorúságainkat hozom eléd. Újra és újra megrendít, mennyire könnyen megsérülünk. Elég egy rossz szó, egy csúnya nézés, vagy egy mozdulat, mi pedig kártyavárként omlunk össze.

Ott van a múltunk. Van, aki zsarnokoskodó szülő mellett nőtt fel. Van, aki mindig ki volt közösítve. Van, akit már gyermekként elhagytak. Van, akinek elváltak a szülei, vagy ő maga vált el. Van, akit bántalmaztak. Van, aki beletört egy halálesetbe. És soha nem tudnám bejezni a felsorolást.

Aztán ott van a jelenünk. Sokan nem értik, miért is olyan erőtlenek. Nem tudják, hogy az átélt és feldolgozatlan sérülések vájtak léket a lelkükbe, és emiatt szivárog el az erejük.

Végül ott van a jövőnk. Egyszerre dédelgetünk hatalmas álmokat felőle, és egyszerre látjuk kilátástalannak. Mindegyik a sérüléseinkből adódik, és azok korlátozzák le.

Azokért kérlek először, akik tagadják a lelki sérüléseiket! Nekik kell a legnagyobb lelki utat megtenniük. Adj nekik lehetőségeket, hogy legalább egy ezek közül valamikor célba érhessen náluk, és elindulhassanak a valódi gyógyulás útján!

Aztán azokért kérlek, akik már szembesültek valamelyik fájdalmukkal. Add meg nekik azt a kegyelmet, hogy rájöjjenek: hosszú távon sokkal többet kaphatnak belőled, ha nem pusztán arra törekszenek, hogy letegyék ezeket eléd! Segítsd őket eszközökhöz és lehetőségekhez, hogy védelmedben és szeretetedben vállalják a munkát is, amivel át lehet dolgozni igazgyönggyé a sérülést!

Végül azokért is kérlek, akik már aktívan dolgoznak fájdalmaikon! Olyan könnyen el lehet csüggedni. Lendítsd át őket ezen a ponton újra és újra! Légy a sokféle eredmény összedolgozója számukra, hogy mindaz, ami felszínre kerül a lelkükben, általad alkosson egységet! És kérlek, tedd őket sóvá és világossá, hogy folyamatos gyógyulásuk evangélium legyen minden szenvedőnek! Te nem csak a bűnöket jöttél oldani, hanem a lelki nyomorúságokat is. Hála neked ezért! Ámen.