Az idei konferencia fő témája a holokauszt és annak tanítása volt. 

Dr. Csepregi András evangélikus lelkész a Magyarországi holokauszt és az egyházak című előadásában arról beszélt, hogy e témában mennyire összetett volt a keresztény egyházak magatartása. Az első két zsidótörvényt a Felsőházban a katolikus, református és evangélikus egyházi vezetők – miközben fenntartásaiknak is hangot adtak -, egyaránt megszavazták, az 1941-es, náci szellemű, fajvédő harmadik zsidótörvényre azonban már nem adták áldásukat.

Kettősség figyelhető meg a tekintetben is, hogy bár a keresztény egyházak a nyílt ellenállást nem vállalták fel, ugyanakkor bizonyos egyházi személyek (például az evangélikus Sztehlo Gábor vagy a katolikus Salkaházi Sára) embermentő szerepe vitathatatlan. Mindezeket figyelembe véve, a keresztény felekezeteknek nem a felejtés, hanem a múlttal, a mulasztással való szembenézés a feladatuk.

A mai diákok szívesebben választják az élményszerű tanulást a hagyományos módszereknél. A Zachor Alapítvány olyan sétákat szervezett a diákoknak, amelyeken számos településen – köztük Aszódon – végigjárták az egykor ott élt zsidókhoz kapcsolódó emlékhelyeket. A tevékenységről Szőnyi Andrea és Zeman Csaba számoltak be. Az aszódi gimnázium tanára elmondta: az Aszódra érkezőket az evangélikus iskola diákjai kalauzolták, és ők beszéltek az itt élt zsidókhoz kapcsolódó eseményekről.

Dr. Szécsényi András a Holokauszt Emlékközpont tevékenységéről tartott előadást. Kihangsúlyozta: nem zsidó intézményről van szó, a magyar történelmet kívánják bemutatni, köztük a vészkorszakot. Érdekességként említette, hogy az általuk kezelt gyűjtemény kizárólag magánszemélyek hagyatékaiból létesült.

Odler Zsolt, az Aszód Városi Kulturális Központ igazgatója meghívott előadóként az evangélikus gimnázium egykori zsidó származású tanítványának, Weinberger Istvánnak a visszaemlékezése segítségével mutatta be a Horthy-korszakot. A kamasz fiú írásban örökítette meg, hogy a zsidó törvények bevezetésével milyen intézkedéseket kellett elszenvednie. A naplóból kiderült, hogy az akkori tanári kar sem volt egységes a zsidókérdésben. Bár a legtöbb tanár helytelenítette a rendelkezéseket, és igyekezett kiállni a fiú mellett, akadtak, akik kárörvendő módon szemlélték az eseményeket.

A konferencia hátralévő részében Nánay Mihály, egy új szervezetet, a 2016-ban 18 fővel alakult Történelemoktatók Szakmai Egyesületének tevékenységét mutatta be. Ma már több mint 150 tagot számlálnak. A létszámnövekedés azt mutatja, igény van egy objektív szakmai fórumra.

Dr. Paksa Rudolf A tankönyvön túl – a történelemtanítás történész szemmel címmel tartott előadást. Ezután műhelymunkára került sor, amelynek keretében az érdeklődők Pelikán István vezetésével a történelemórán használható infokommunikációs eszközökkel ismerkedhettek.