Szombaton indult Budapestre a cserediákokat vendégül látó magyar gimnazisták népes csapata, hogy az érkezőket fogadja, és együtt járják végig a főváros legszebb pontjait. Margitszigeti séta, pillantás a várnegyedre, a Duna-part, a Váci utca, majd a vásárcsarnok felfedezése – ez a program várta a Liszt Ferenc repülőtérre érkezett német diákokat és két tanárnőjüket.

A vasárnap a családé volt, sokan kirándultak, megmutatták a német vendégnek a környék szép helyeit, s mivel jó idő volt, akadtak olyanok is, akik vízparton töltötték a napot, ismerkedve egymással.

Hétfőn iskolalátogatással kezdődött a hét. Kitajkáné Szántai Mária igazgató köszöntötte a vendégeket. Az iskola bemutatását követően a német diákok ízelítőt kaptak a magyar nyelvből, azután két aktív órát töltöttek az Öveges laborban kísérletezéssel.

Kedden Kecskemét és Lajosmizse felfedezése várt a csapatra. A puszta mindig különleges élmény a haani diákoknak, mert ők hegyvidéken élnek. A ménes, a lovasbemutató, a kocsikázás, lovaglás, a magyaros ízek a csárdában különleges élményt nyújtottak a vendégeknek. A kecskeméti hangszermúzeum igen gazdag gyűjteménye nem csupán különleges tárgyak látványát kínálja a látogatóknak: ki is próbálhatók, életre kelthetők a hangszerek, különleges hangzásukkal magával ragadják a zenéhez értőket és nem értőket egyaránt. Egy részüket a diákok is kipróbálhatták, ettől lett még izgalmasabb ez a kaland. „Természetesen” a bevásárlóközpont csábításának sem tudtak vendégeink ellenállni, pihenésképpen azt is bebarangolták, engedve olykor-olykor a kísértésnek.

A szerda délelőtt a gimnáziumban telt óralátogatással. A német diákok bepillanthattak a magyar tanórák hangulatába, rendjébe. Délután aztán jöhetett az igazi kaland: az egész csapat sárkányhajózni indult, ami mindkét félnek nagyon tetszett. Kis verseny zárta ezt a túrát – elmondhatjuk, kemény küzdelem volt. Kissé vizesen, de nagyon elégedetten indultak haza a diákok.

A csütörtök ismét a kirándulásé volt, ezúttal Gyulára vezetett az út. A szépen felújított Almásy-kastélyban sok érdekességet láthattunk. Megelevenedett a múlt, s az interaktív programok segítségével szinte részesei lehettünk a főurak, illetve a szolgálók életének. A várlátogatás különlegessége az volt, hogy diákjaink reneszánsz ruhákba bújva tekinthették meg a kiállítótermeket. Várurak és várúrnők lepték el a termeket, felderítve az akkori élet titkait.

A csütörtök kora estét az evangélikus Ótemplomban töltöttük, a Friedensbrot (Békekenyér) ünnepségen vehettünk részt. A kezdeményezés Németországból indult: a berlini fal megnyílása után a fal melletti sávban rozstermesztésbe fogtak, és a termést elküldték tizenegy európai országba, közöttük hazánkba is. Az egyes országokban elvetett rizs közös lisztjéből sütötték aztán a béke kenyerét. Az ünnepségen részt vett Christian Schmidt német és Fazekas Sándor magyar földművelésügyi miniszter, illetve Svilen Kostov bolgár miniszterhelyettes, mert jövőre Bulgáriában rendezik az ünnepséget és a hozzá kapcsolódó konferenciát. Mindenki kapott egy kis cipót nemzeti szalaggal átkötve, majd néhány szót válthattunk Christian Schmidttel; a miniszter egy közös képpel is megtisztelte csoportunkat.

S máris eljött a látogatás utolsó napja, a péntek, amely az iskolában telt. Két rajzórán hódolhattak német diákjaink az alkotás örömének. Alufóliából álarcot, drótból kezet, agyagból pedig izgalmas formákat készítettek, ezeket magukkal is vihették. Ezután aktív két óra következett, hiszen játékos sportvetélkedőn szórakozott tanár s diák, egyaránt igen jól. A vegyes csapatok mindent beleadtak a játékba. A vendégek kellemesen elfáradva indultak szálláshelyükre, hogy összecsomagoljanak a záró program előtt.

A búcsúparti egy magyar dal eléneklésével kezdődött, amelyet német vendégeink a hét folyamán többször is gyakoroltak, s elmondhatjuk, nagyon ügyesen énekeltek. Pizza és sütemény csillapította az éhséget. Az est fénypontja gimnáziumunk nemrégen alakult zenekarának, a Flyersnek a fellépése volt. Koncertjük fergeteges bulivá alakult, rövid idő múlva mindenki táncra perdült a népszerű dallamokra. Jókedvűen együtt énekelt és táncolt a csapat. Nagyszerű zárása volt ez a hétnek.

Az éjszakai órákban búcsúztattuk el vendégeinket, de nem hosszú időre, hiszen tavasszal a magyar diákok utaznak Németországba. Így valóban elmondhatjuk, hogy „Übung macht den Meister”, azaz gyakorlat teszi a mestert.