Kitágult a tér – mondta Zsolt 118,5 alapján tartott igehirdetésében Gáncs Péter. A paksi nyáj ugyanis, amelynek pásztorolására a presbitérium Nepp Évát megválasztotta, tizennégyszer nagyobb a lelkésznő korábbi, bajai gyülekezeténél. Ugyanakkor a tágas tér nem ismeretlen az újonann beiktatott lelkipásztor számára: édesapja Pakson született és töltötte a gyermekkorát, felmenőinek nevei megtalálhatók a gyülekezet első anyakönyvi bejegyzései között.

A zsoltár soraiból erőt és biztatást is meríthet a nagy feladat elvégzéséhez, hogy a paksi gyülekezet és a város minél több lakója meghallhassa az Úr dallamát és énekét – intézte bátorító szavait a püspök a parókusi szolgálatát megkezdő lelkészhez, kiemelve, hogy a paksi felügyelőnek, valamint az ország egyik legjobb hitoktatójának és a gyülekezet segítő csapatának segítségével nem lesz nehéz a beilleszkedés. Így több szólamban zenghet az evangélium, de a legfontosabb, hogy ugyanazt a kottát, ritmust és karmestert kövesse a lelkész és a gyülekezet kórusa – élt muzikális metaforavonulattal Gáncs Péter.

Szószékfoglaló prédikációjának alapigéjéül Nepp Éva Mk 5,36-ot választotta („Ne félj, csak higgy!”). Az embert próbáló feladat korábban aggodalommal töltötte el – mondta –, az elődök hagyatékának megfelelni is nagy teher: „Olyan nagynevű lelkészek szolgáltak előttem, mint Sólyom Károly vagy Szabó Vilmos, olyan férfiak, akik után nőként sem könnyű a gyülekezet elé állni” – sorolta korábbi kétségeit az új parókus lelkész. Viszont már az első megoldandó feladathoz, a parókia felújításához is erőt adott számára a megtalált ige és a gyülekezet meleg fogadtatása, bizalma. A Jézusba vetett állhatatos hit és az ige általi megerősítés lecsillapította a lélek vad hullámzását. Így megnyugvással és bizakodással hirdeti a Bajánál kisebb város nagyszámú és gazdag múltú lutheránus gyülekezetében a megfeszített Krisztust – tett tanúbizonyságot a megtartó hit ajándékáról Nepp Éva.

Az istentisztelet után a paksi gyülekezet felügyelője, Pálmai István nyitotta meg a közgyűlést, és köszöntötte a hivatalába beiktatott lelkészt, illetve Babits Mihály A második ének című mesedrámájából való sorokkal folytatta a zenei hasonlatok sorát.

A szeretetteljes óbudai beosztott lelkészi időszakot idézte fel köszöntésében Radosné Lengyel Anna, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője, kiemelve Nepp Éva tartalmas igehirdetéseit, barátságos és – Pálmai István szavait kölcsönözve – „moll hangzású” természetét.

Az egyházmegye legnagyobb gyülekezete – lélekszámát és az egyházfenntartói járulékot fizetők számát tekintve is – a paksi, amelynek tizenkettedik parókusaként először kezdi meg női lelkipásztor a szolgálatot – hangsúlyozta a történelmi pillanatot üdvözlő beszédében a Tolna-Baranyai Egyházmegye felügyelője, Andorka Árpád. A felügyelő néhai Sólyom Károly evangélikus esperes könyvéből olvasta fel a lelkész legfontosabb feladatait, valamint egy francia katolikus lap szellemes szentenciáit sorolta a gyülekezet ellentmondásos elvárásairól, nagy derültséget kiváltva.

A köszöntések sorát Paks polgármestere, Süli János folytatta, majd az Egyházaskozári Evangélikus Egyházközség lelkésze, Koskai Erzsébet a tolna–baranyai lelkészek nevében, valamint a Dunaújváros–Kisapostagi Társult Evangélikus Egyházközség lelkésze, Stermeczki András a bács-kiskuni lelkészek nevében mondta el jókívánságait.

A változás és az állandóság harmóniájáról szólt a paksi gyülekezet nyugalmazott lelkésze, Szabó Vilmos Béla – akit Pálmai felügyelő „dúr hangzásúként” jellemzett –, és az atlétikából kölcsönzött hasonlattal adta át az evangélium váltóbotját, kívánva, hogy a gyülekezettel az új lelkipásztor eljusson a célba. Szellemes köszöntőt rögtönzött Krähling Dániel nyugalmazott esperes-lelkész, aki a dúr-moll harmóniára, azaz a törvény és az evangélium egységére hívta fel az újonnan beiktatott pásztor figyelmét.

A helyi baptista és a pünkösdi gyülekezet nevében is üdvözölte Nepp Évát a paksi római katolikus gyülekezet plébánosa, Csősz István, illetve jókívánságait adta át a lelkésznő előző, bajai gyülekezetének képviseletében Barti Gábor presbiter.

Nepp Éva

Budapesten született. 2001-ben szentelték lelkésszé. Két évig az óbudai gyülekezetben szolgált beosztott lelkészként, majd Pilisre került helyettes lelkésznek. 2004-től tizenegy évig szolgált parókusként a Bajai Evangélikus Egyházközségben, ez idő alatt a parókiaépítés és a templomtatarozás munkálatait is vezette.