A lelkészi hivatás távol áll a szokványos irodai munkáktól. A lelkészek élete a gyülekezet, olykor a még tágabb nyilvánosság előtt zajlik. Nem vegyülhetnek el a tömegben, mint egy gyakornok a multivállalatoknál, minden egyes mozdulatuk, mondatuk a figyelem középpontjában áll. Nem csoda, ha minden gyülekezeti tagnak van véleménye arról, hogy milyen is a jó lelkész. De mit gondol erről az a korosztály, amely ritkábban hallatja a hangját a templomban – legfeljebb a távolmaradásával jelzi, ha valami nem tetszik neki? Milyen a jó lelkész a fiatalabb generáció szerint? Íme néhány válasz.

*

„Nem kell, hogy valaki jó lelkész legyen, elég, ha »elég jó lelkész«. Ez pedig alapvetően nem a készségeken, képességeken múlik, hanem azon, hogy megérintett ember-e, hogy megtapasztalta-e az elveszettséget és a megváltást, és erről a kettőről (mindkettő fontos!) hűségesen tanúskodik-e. Elsősorban (Isten által) vezetett és nem vezető. A jó lelkész nem tökéletes, de nem is akar annak látszani – és pont ezért hiteles, kongruens.” (Szilvi, 25) 

* 

„Szerintem a jó lelkész mindenekelőtt alázatos. Ez az első, ami szerintem nagyon fontos, mert Jézus is végtelenül alázatos volt és szelíd. Viszont tekintélye van, tehát bármennyire »haver«, legyen meg a tisztelet és a határ. Keményen megmondja az igazságot, de nem ítélkezik. Megértő, de nem rejti véka alá az igazságot, nem bújik el egy ilyen »minden relatív és személyfüggő« liberális köntös mögé.” (Virág, 21)

A további véleményeket itt olvashatják.