Az istentiszteletekkel, beszélgetésekkel, előadásokkal színesített esemény mondhatni vándorol az egyházkerületen belül, és mindig egy-egy témát dolgoz fel. „Töltsétek meg a vedreket vízzel!” (Jn 2,7) volt a nap mottójául használt ige.

Smidéliusz Gábor és Kutyejné Ablonczy Katalin vezetésével közös énekléssel indult a nap.

A kezdő istentiszteleten Grendorf Péter prédikált. Az alkalmon közreműködött Alföldi Csaba orgonán, valamint Kutyejné Ablonczky Katalin vezetésével a Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar.

Süveges Gergő előadása a Nagytemplomban „Isten nélkül semmit sem tudunk tenni, Isten nélkülünk semmit sem akar tenni” mottóval zajlott. Az újságíró, kommunikációs tréner, az NCD magyarországi munkatársa főelőadóként a kánai mennyegző történetét járta körül. „Jézus nem a semmiből teremt bort. A korsót vízzel nekem kell megtöltenem. Van dolgom a csodával. Csodával határos vagyok? Mit teszek én a közösbe? Miféle víz, amit hozok? S talán nem mellékes: ez a csoda nem magánbeszélgetés keretein belül történt. Közösségben alakult az öröm. Közösségben még a víz is jobban esik... még a csoda is bővebben árad. Miért ne adhatnánk össze legnemesebb vizeinket? Miért ne lehetnénk ámulói – és társszerzői – Jézus művének?” – sarkallt cserekvésre.

Bejelentésre került az is, hogy a következő, 2020-ban tartandó Szélrózsa helyszíne Gyula lesz.

A Sportcsarnokban zajlott ebéd után a program szekcióbeszélgetésekben folyt tovább. Kondor Péter, Seben Glória és Szabó B. András a „Szólj be a papnak!” című szekcióban próbáltak választ adni a kérdésekre.

A Kistemplomban ezalatt Smidéliusz Gábor és barátai, Baranyay Bence, Doma Marci, Kulich Máté és Wölfel Misi, azaz az Indigó Projekt tagjai zenéltek.

A gyülekezeti teremben Korányi András beszélgetett másoddiplomás lelkészjelöltekkel, Hadady Farkas Balázzsal, Madarász Gézával és Sárik Eszterrel. Az igehirdetést Grendorf Péterrel lehetett tovább elemezni a gimnáziumban, míg Bonnyai Sándor a Cipősdoboz akcióról tartott előadást.

A legkisebbeket ezen a napon gyerekfoglalkozások várták az óvoda udvarán, a fiatalok – egyebek mellett – szabaduló szobát próbálhattak ki.  Bemutatkoztak a gimi udvarán a gyülekezetek standjai is: volt itt békéscsabai kolbász, kiskőrösi és soltvedkerti bor, tótkomlósi kürtős kalács, de a Szarvasi diakónia szenvedélybeteg prevenciós projektjét is meg lehetett ismerni, és a Luther Kiadó könyveiből is lehetett vásárolni.

A nap záróáhítatán, amelynek igehirdetője, Kondor Péter püspök volt, sor került a kerület díjainak ünnepélyes átadására is.

A nap záróáhítatán, amelynek igehirdetője, Kondor Péter püspök volt, sor került a kerület díjainak ünnepélyes átadására is.

Hűségérmet kapott Bohus Magyar György, Kiss Sándorné, Korossy József, Kutyifa Pál és Sovány Pál. A kerület Tessedik-díjasai: Deák László, az év lelkésze; Bauerné Schott Andrea, az év diakónusa; Horváth Gabriella, az év pedagógusa.

Az egyházkerület Ordass-plakett díjasa Gáncs Péter lett, Prónay-plakett díjat kapott Radosné Lengyel Anna korábbi egyházkerületi felügyelő.

A Déli Evangélikus Egyházkerület díjazottjai 2019-ben

Hűségérmesek

Korossy József

Korossy József a Tolna megyei Györkönyben született evangélikus családban, és a nagy múltú györkönyi gyülekezetben nevelkedett, de már kisdiákként a szekszárdi közösséghez kezdett kötődni. Mindig aktív szerepet vállalt a gyülekezet életében.  Megválasztott presbitere lett az egyházközségnek, mely szolgálatot felelősségteljesen és nagy odaadással végezte. Tiszteletbeli presbiterként is számíthat a közösség az ő bölcs meglátásaira, segítségére, őszinte, testvéri szeretetére. Hűsége és megharcolt hite sokakat inspirál és ad jó példát. 

Kis Sándorné

Kis Sándorné, született Karner Györgyi, dr. Karner Károly teológiaprofesszor lánya, értékes családi örökségként kapta, s hordozza tovább a bízó hit és egyházszeretet ajándékait. Híven ragaszkodva gyökereihez, édesapja kiadatlan munkáit önerőből jelentette meg. A Deák téri gyülekezet aktív tagja, aki hűségesen látogatja az istentiszteleteket, egyházzenei alkalmakat és más gyülekezeti együttléteket. A közösség érdekében mindig kész volt szolgálatokat is vállalni, legyen szó gyermek-bibliakör vezetésről, presbiterségről, vagy templomőrségről. Nyugdíjba vonulását követően a gyülekezet gondnoka lett. Munkáját mindig megalkuvást nem tűrő, ha kell, küzdelmek megvívását is felvállaló eltökéltséggel végezte. Hűsége méltán példa a nyomába lépő nemzedékek előtt.

Sovány Pál

Földműves szülők második gyermekeként született Nagyszénáson. Az érettségi vizsga után mindjárt munkát kapott az Országos Takarékpénztár nagyszénási fiókjában, ahol nyugdíjazásáig (2010-ig) folyamatosan dolgozott. Sovány Pál 2006-ban lett tagja a Nagyszénás-Gádorosi Egyházközség presbitériumának, ahova mindjárt felügyelőnek választotta meg a közgyűlés. Felügyelői tevékenysége alatt folyamatosan segítette a mellette szolgáló lelkészek munkáját, komoly és jelentős szerepet vállalt abban, hogy a gyülekezet az elmúlt egy évben, e lelkész nélküli időszakában is tovább tudott létezni.

Kutyifa Pál

Kiskőrösön született, 1998 óta presbitere a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközségnek. 2012-ben felügyelővé választották, egy cikluson át töltötte be ezt a tisztséget. Egész életében aktív közösségi életet élt. Tanácstag volt, emellett harminc éven át a szakszövetkezet vezetőségi tagjaként élvezte a tagság bizalmát. A rendszerváltás után kétszer is megválasztották önkormányzati képviselőnek, ahol következetesen képviselte a tanyán élő emberek érdekeit. Bár az utóbbi időben megrendült az egészsége, ennek ellenére minden vasárnap ott ülnek a feleségével a délelőtti istentiszteleten a templomban. A gyülekezet és a templom a második otthona – vallja.

Bohus M. György

Bohus Magyar György – akit a csabai evangélikusok egyszerűen csak Gyuri bácsinak hívnak – az elmúlt bő harminc évben csendes, alázatos szolgálatával tevékenykedett Isten ügyéért, a gyülekezetkért. A gyülekezet hűséges harangozója ezalatt az idő alatt rendben tartotta a csabai nép legnagyobb alkotásait, a szeretett kis- és nagytemplomot. Minden alkalmat, amely az egyházközségben zajlott nagy figyelemmel kísért, nyitotta a templomajtókat a látogatók, istentiszteletre érkezők előtt. Előkészítette az ostyát és a bort, ha úrvacsorára gyűltünk össze. A szlovák istentiszteleteken ő énekelt a legodaadóbban a Tranosciusból. Gyuri bácsira jó szívvel gondolnak az Evangélikus Gimnázium diákjai is az iskolai istentiszteletekről, de a házasulandó párok is, hiszen az ő jelzésére indultak meg a templomok padsorai között a közös, boldog jövő felé. Gyuri bácsi ma is aktív tagja a gyülekezetnek, sokszor lehet vele találkozni megszokott helyén, az oltár melletti templompadban ülve.

Tessedik díjasok

Év lelkésze: Deák László kispesti lelkész, aki 2000-ben végzett az Evangélikus Hittudományi Egyetemen köztársasági ösztöndíjasként.

Először Kaposváron, majd Hódmezővásárhelyen szolgált. Munkálkodását egyaránt jellemezte a gyülekezetépítés, és a gyülekezet életterének a szó szoros értelmében vett építése. 

2007-től az orosházi gyülekezet hívta meg lelkészének. A klasszikus lelkészi szolgálatok mellett többek között ő indította el a Győry Vilmos Evangélikus Szeretetszolgálatot. 2011-ben visszaköltözött Budapestre, ahol részt vett a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium beindításában, majd 2011–2014 között az oktatási intézmény lelkésze volt. 

2014-ben hívta meg a Kispesti Evangélikus Egyházközség lelkészének, azóta ebben a közösségben szolgál. Missziói elkötelezettsége új szolgálati helyén is megmutatkozik. Ugyanazzal a töretlen lelkesedéssel és elhívással szervezi és vezeti a kispesti gyülekezet életét, mint korábbi szolgálati helyein: missziói nap roma testvérekkel, konfirmandus táborok, gyülekezeti napok, gyerektáborok, evangelizációk, családi istentiszteletek, keresztény könnyűzenei alkalmak. 

Év pedagógusa: Horváth Gabriella, aki az iskola újraindulása, 1992 óta szolgálja az evangélikus oktatás ügyét a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban.  A sokak számára rettegett matematika és fizika tárgyak az ő óráin barátságosak és érthetőek. 

A fizikaszertárt újraélesztette. Rengeteg saját készítésű eszközt barkácsol, tanár kollégáit is inspirálja. Minden óráját diasorral színesíti. Szívesen alkalmaz online teszteket, számítógépes szimulációkat. Digitális Osztálytermet működtet, interneten kéri be a házi feladatokat, saját feladatsorokat publikál. Két évfolyamon versenyfelkészítést, szakköröket tart. Tanítványait minden évben elviszi a Kutatók éjszakájának fizika tárgyú előadásaira, az Elektrotechnikai Múzeumba és különböző kutatóhelyekre. Kollégáinak bármikor szívesen segít; ötleteit, kísérleteit, informatikai tudását önzetlenül megosztja velük. Úgy tud kacagni, hogy az egész tanári szobát jókedvre deríti.

Evangélikus, döntéseit igyekszik az evangélium szellemében meghozni, és úgy cselekedni.

Év diakónusa:  A Kaposszekcsői Evangélikus Diakóniai Otthon 2004-ben kezdte meg működését, azóta Bauerné Schott Andrea a gazdasági vezetője az intézménynek.

Munkáját elkötelezetten és pontosan végzi, szakértelme garancia arra vonatkozóan, hogy az intézmény pénzügyei és gazdálkodása minden előírásnak megfeleljenek. 

Andrea aktív segítője a helyi egyházközségeknek, alapítványoknak: könyveléssel, szaktanácsadással, adminisztratív ügyek intézésével. Munkatársaival közvetlen és barátságos, nem véletlenül alakult ki hosszú évek óta körülötte egyfajta bizalmi légkör: az Otthon munkatársai bizalommal fordulhatnak hozzá nemcsak munkahelyi, hanem magánjellegű kérdéseikkel is, és biztosak lehetnek abban, hogy Andrea igyekszik legjobb tudása szerint megoldást keresni problémájukra. Andrea nem csak munkatársként, hanem magánemberként is fontos tagja a helyi, evangélikus közösségnek. Családjával együtt, a Német Nemzetiségi Önkormányzatban is fontos munkát végez a hagyományok ápolása, a sváb nemzetiség kultúrájának megőrzése érdekében. Férje, Imre, önkéntesként számos alkalommal örvendeztette meg főztjével az Otthon lakóit, vagy szeretetvendégségek alkalmával a helyi gyülekezetek tagjait.

Prónay-plakett díjas

Radosné Lengyel Anna felügyelőasszonyt 2006 őszén iktatták be először hivatalába, miközben az évek során az országosfelügyelő-helyettesi tisztséget is betöltötte. Ez alatt a tizenkét esztendő alatt megszámlálhatatlan ünnepségen, rendezvényen és találkozón vett részt, ahol a köszöntőiben nagyon sokszor elmondta: „Evangélikusnak lenni jó!”  

Folyamatosan kapcsolatot tartott a gyülekezetekkel, szociális, nevelési, oktatási intézményekkel, osztozva a hívek örömében, bánatában, szívén viselve életüket. Feladatot vállalt az intézmények igazgató tanácsában való tagságával. Rendszeresen részt vett zsűri elnökként, vendégként az intézmények programjain. Jelenlétével példaként közvetítette mindannyiunk részére az evangélikus ember értékrendjét, a szép magyar beszédet, a lelkiséggel töltött gondolatokat. 

Nevéhez fűződik az egyházukban egyedülálló kerületi regionális felügyelői konferenciák bevezetése, mely lehetőséget nyújt a tisztségviselőknek egymás jobb megismerésére, de legfőképpen lelki töltekezésre.

Világi tisztségviselőként összekötő elem volt az egyházi és a világi rendszer között. Nagyon jól eligazodott a különböző társadalmi kérdések között, az intézmények alapításakor, illetve az intézmények átvételekor oroszlánrészt vállalt a feladatokból, ismerve az egyházi törvényeket és a világi ügyintézés menetét. Munkájának, hivatásának gyakorlása során rendkívül széleskörű, nagy ívű munkát végzett, a lelkésznők gyedre menetelét bevezette egyházunkba, ő volt az első és egyetlen női kerületi felügyelő, egyházi rádióműsorok, portréműsorok, ünnepi műsorok szerkesztője, nevéhez fűződik az Istentisztelet közvetítések, vallási félórák szerkesztése, és az „Egy csepp emberség” felelős szerkesztőjeként szakmai nívódíjat is átvehetett.  

Radosné Lengyel Anna felügyelő asszony méltatásában egy olyan ember életútját mutatjuk be dióhéjban, aki nagyon sokat tesz egyházunk életéért, a gyülekezetek, intézmények fejlődéséért, hitélete példaként szolgál mindannyiunk előtt. Hívő emberként végzett munkáját az alábbi igei gondolat hatja át: „…Tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” (Gal 6,10)

Ordass-plakett díjas

Gáncs Péter püspök

Gáncs Péter 1974-ben szerzett lelkészi oklevelet az Evangélikus Teológiai Akadémián, ahol több évig a diákok vezetője, „szenior” is volt. A budavári templomban avatta lelkésszé Ottlyk Ernő püspök. Segédlelkészi évek után 1977-től a rákoscsaba-pécel-isaszegi kis gyülekezetben kezdte meg önálló gyülekezeti lelkészi szolgálatát, majd 1980-ban a nagytarcsai gyülekezet lelkészévé választották. Egy virágzó, nagy gyülekezet élére került, amelynek pezsgő életét friss és új módszerekkel őrizte meg és lendítette tovább. Sok munkatárssal, önkéntesekkel dolgozott, akiknek képzését és pásztorolását rendkívül fontosnak tartotta. Munkatársakkal – közösségben – együttműködve. Nagytarcsán alakult ki és vált szinte ismertetőjelévé későbbi szolgálatának ez a munkamódszer, amely eredményesnek bizonyult és tartós, jó kapcsolatokat teremtett meg a közösségben dolgozók között.

Szolgálatának és lelkészi hitvallásának másik pillére a misszió. Az elkötelezettséget családi örökségként nagyapjától, Gáncs Aladártól hozza. 1997-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói lelkésze lett és létrehozta a missziói központot. 2003-ban választotta püspökévé a Déli Evangélikus Egyházkerület, majd 2010-tól a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke lett. Kerületi és országos tevékenységét is az együttműködés és a misszió jegyében végezte. Vezetése alatt a déli kerület „mediterrán” hangulatú, jókedvű, együttműködő közösséggé vált. Rendkívül népszerűvé, igazi „eseménnyé” váltak a nagy, missziói rendezvények. Szorgalmazta a fiatalok közötti munkát, kerületi ifjúsági táborok jöttek létre, a missziói napok több generációs, családi rendezvénnyé váltak. Egyházi iskolák, óvodák kezdték meg működésüket, és pedagógusok kerültek be az egyház vérkeringésébe. Nemzetközi kapcsolatok születtek, teológiai konferenciákkal és találkozásokkal. A lelkészek továbbképzését és egészséges együttműködését munkaév kezdő konferenciák, szolgálati elkötelezettségüket hivatásgondozó napok igyekeztek segíteni. Szolgálati ideje alatt épült a pestszentimrei Luther-kápolna és kezdődött el az evangélikus egyházban a gyülekezetplántáló missziói program.

2018-ban vonult aktív nyugalomba, hogy szívügyét, a missziót az országos missziói bizottság elnökeként és új kezdeményezésként egy komplex munkatársképző program vezetőjeként folytassa. 

Gáncs Péter 1975-ben kötött házasságot Hafenscher Mártával. Három gyermekük született: Tamás, Kristóf és Tünde. Az aktív nyugdíjas püspök öt unoka boldog nagypapája.

Belföldi jutalomüdülés: 

• Tuska Tibor és családja
• Molnár Iván
• Deák László és családja
• Laczki János és családja

(A lelkészek kiskorú gyermekeikkel együtt egyhetes családi üdülést kapnak.)

Csehországi jutalomüdülés:

• Aradi András és Valéria