Ormos Mária és Jakab Attila tanulmánya a trianoni békekötés előzményeivel és sajátosságaival foglalkozik, Veres Emese-Gyöngyvér a következmények egy szeletét, az erdélyi evangélikus egyházi élet és egyházi struktúra újjászervezését idézi meg. Komoróczy Géza az ószövetségi hagyományból kiindulva a történelmi felelősség kérdését vizsgálja, Petrás Éva pedig azt, miképp válhat a jelenkortörténet-írás a társadalmi kiengesztelődés eszközévé. Szilágyi Ákos esszéje, Tompa Andrea és Kácsor Zsolt írása, Rousseau lengyelek számára írt alkotmánytervezetének a nevelésről szóló, Ludassy Mária tanulmányával közreadott fejezete, valamint Paul Tillich Rendszeres teológiájának egy rövidebb részlete nyilvánvalóvá teszi, hogy a kezeletlen nemzeti vagy más kollektív traumák és a hozzájuk kapcsolódó politikai visszaélések a XX. századig hatást gyakoroltak az eszme- és teológiatörténetre. A velünk élő és feldolgozatlan trauma illusztrációja is lehet Agárdi Péter „olvasmánynaplója” a Trianon 100-hoz kapcsolódó írásokról, Zoltán Gábor Szép versek 1944 című abszurd antológiája pedig, amelynek részletét közöljük, sajátos eszköze a traumatikus múlttal való szembenézésnek.

A Bartha István és Koczor Tamás tollából származó biblikus teológiai publikációkat az ószövetségi történelem, illetve a jézusi példázatok evangéliumi megőrzésének ellentmondásai inspirálták, Mártonffy Marcell írása a katolikus egyházi múltfeldolgozás és emlékezet ellentmondásainak teológiai mélységű elemzése. Donáth László vezércikke arról szól, miért és miképp jelent gondot számára az emlékezetpolitika. Végül Kamarás István írásával emlékezünk a nyáron meghalt Boór Jánosra, a Mérleg szerkesztőjére. A 60-as évek közepén emigrációban alapított szemléző folyóirat ma a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség adminisztratív támogatásával jelenik meg.

Balla Zsófiától, Gergely Ágnestől és Sumonyi Zoltántól közlünk verseket, hiszen nemcsak megismerni és érteni akarunk, hanem életre bátorítani mindazokat, akik itthon és a nagyvilágban nem érik be kárhoztatással és illúziókkal, ha történelmünk máig eleven kérdéseiről van szó. A számot Péli Mandula grafikái illusztrálják, aki – akárcsak Jakab Attila, Veres Emese-Gyöngyvér, Tompa Andrea és Balla Zsófia – egykor Erdélyben született.

A folyóirat a békásmegyeri evangélikus templomban vagy a Gaudiopolis Szeretetház portáján vásárolható meg.