Az egyházi méltóságokat, valamint Cseresnyés Péter államtitkárt, Dénes Sándor polgármestert, Tóth Nándor alpolgármestert, és a megjelenteket Karádi Ferenc üdvözölte, majd ünnepi beszédében a gyertya fényének jelentőségét emelte ki, mely még nem a tűz a lelkekben, de melegséget sugározhat.

Két gyertya fénye még nem a világosság, de jelentheti a fény legyőzhetetlenségét. Ugyanígy a harmadik és negyedik gyertyának is meg lehet az a fantasztikus ereje hitünk szerint, amely a várakozás ideje alatt felkészít bennünket a keresztény családok évente megismétlődő legnagyobb ünnepére, a karácsonyra.

Köszöntőjét saját történetével folytatta az alpolgármester: - Az elmúlt vasárnapon egy vidéki nagyvárosban jártam és az ott megélt parányi epizód sokszor jut eszembe. Történt ugyanis, hogy az autómból kiszállva, induló félben voltam, amikor hozzám lépett két fiatal hölgy és az egyik minden előzmény nélkül azt kérdezte tőlem, hogy válaszolnék-e arra a kérdésre, hogy mi jut azonnal, elsőként a karácsony szó hallatán az eszembe. Csak annyit volt időm mondani, hogy a szeretet. Beírtak valamit a náluk lévő mappába és szép napot kívánva mentek tovább. Az, hogy nekem első gondolatként a szeretet jutott akkor eszembe, az egyáltalán nem véletlen és valószínűleg az itt lévők közül is többen vélekedtek hasonlóan. A magyarázat nagyon egyszerű is lehet. A karácsonyvárás, a szüleinktől hallottak, a családi körben megélt esték és az a számtalan emlék, amely mind-mind a szeretet fényén keresztül láttatja velünk a világot, advent idején minden gondolatunkat és tettünket meghatározhatja. Így, a várakozás idejében, azt kívánta a jelenlévőknek, hogy a második gyertya meggyújtása jelentse azt, hogy békében és biztonságban várhatjuk  a Kisjézus születésének ünnepét.

Az alpolgármester köszöntőjét követően Deme Dávid evangélikus lelkész osztotta meg adventi gondolatait a hallgatósággal: - kikValakinek az érkezését várjuk. Azt kérdezzük miért, talán nem érkezett meg? Hiszen Betlehemben kicsi gyermekként emberré lett értünk. Valóban, Isten fiaként eljött ebbe a világba, királyként, alázatos királyként úgy, hogy az ő királyságát és uralmát akkor csak kivételesek vehették észre. A legszegényebbeknek, a legszámkivetettebbeknek tárta fel az Úristen a titkot, hogy abban a betlehemi jászolbölcsőben valóban király érkezett abban– a kicsi gyermekben.

– Jézusnak valóban a drága szeretete árad minden ember felé, személyválogatás nélkül. Ezen az adventen is testvérem, a te királyod hozzád szeretne személyesen megérkezni. Jézus azt mondja, ahol ketten vagy hárman együtt vannak az én nevemben, én ott vagyok, tehát ma is itt van. Még ezen a gyönyörű hangulatos téren is velünk van, és a szívünk ajtaján kopogtat. Azt akarja elvégezni a szent lelkével, hogy ebben a szent várakozásban teljen el az időnk, nyitottak legyünk szavára, várjuk jelenlétét és imádságos szívvel csendesedjünk el advent idején. Az a világosság, amely az adventi koszorún kigyúl, kívülről ragyog be bennünket és gyönyörködtet. A szeretet drága hordozóerejével, a hit és a reménység erejével szolgáljunk és munkálkodjunk ebben a világban – fejezte be áldott adventi időt kívánva gondolatait az evangélikus lelkész.

Az ünnepség a Hevesi Sándor Általános Iskola kórusának műsorával zárult.