A megnyitó elején Harmati Béla László, az EOM vezetője elmondta, hogy az időszaki kiállításon látható eredeti műveket Thomas Eberling, erdélyi szász származású, ma Nürnbergben élő műgyűjtő bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Az időszaki kiállításon látható metszetek egykori sikerét bizonyítja, hogy Julius Köstling teológus és történész az 1874-ben megjelent Luther biográfiájának illusztrálására használta fel a képsorozatot, amely a század végén túl is jelentős hatást gyakorolt az egyházművészetre. Külön öröm – tette hozzá –, hogy egy eredeti,  Szentháromságot ábrázoló Dürer-fametszetet is megcsodálhatnak a kiállítás látogatói.

Prőhle Gergely megnyitó beszédében elmondta, hogy a nemrégiben lezajlott Wittenbergi Magyar Napokon a város nevezetes helyszíneit, köztük Lucas Cranach festő egykori műhelyét bejárva vált számára nyilvánvalóvá, hogy a reformáció szembesítette a kor embereit a képek erejével. A romantikus művészek újra felfedezték a felvilágosodás során elfeledett, a reformációnak teret adó korszakot, s a nemzeti öntudatukra ébredő németek újra kezdték felfedezni maguknak Luthert.

A ma embere jobbára csak a parókiák falairól ismert, klasszikus Luther-ábrázolásokat ismeri, aminek vajmi kevés köze van a reformátor valódi életéhez, jelleméhez – jelentette ki a felügyelő. Ugyanígy állíthatjuk azt is, hogy az EOM kiállításán látható, egyébként remekbe szabott rézmetszetek is részei annak a romantikus történelemhamisításnak, ami máig meghatározza a reformátorral kapcsolatos gondolkodásunkat. Ezek a sztereotípiák valójában elfedik a reformáció lényegét – tette hozzá Prőhle -, nem ábrázolják híven azt a kérlelhetetlen, szigorú határozottságot, ahogyan Luther az őt körülvevő világhoz viszonyult. Mégis fontosak és rendkívül értékesek ezek a művek – tette hozzá –, mert teret nyitnak a képzelőerőnek, s a fantázia uralta megszentelt pillanatokat meg kell köszönnünk.