Borbás Károly – nyomdász, kántor, Várpalota

1930-ban születtem. Szüleimmel és öcsémmel együtt jártunk a templomba. 1949-ben megszüntették a tanítók orgonálását. Akkor megkért engem Bányai tisztelendő úr, hogy menjek el Győrbe és vegyek részt egy kántorképzésen. Szabadságom alatt kétszer is elmentem. Először egy újjal, később már rendesen orgonáltam. Egy idő után felszólítottak, hogy válasszak: vagy tovább orgonálok, vagy elbocsátanak. Ezért egy ideig kénytelen voltam abbahagyni. Édesanyámat megtanítottam a hangszeren játszani és 80 éves koráig ő is orgonált.

Az ’50-es években rendszeresen, hetente kétszer-háromszor is behívattak a pártba és kérték, hogy lépjek be közéjük. Azt mondtam: én templomba és bibliaórára járok. Ezután soha többet nem próbálkoztak a párttagsággal. Igaz, így nem lettem művezető, csak csoportvezető, de nekem az is megfelelő volt.

Számomra ma is azzal kezdődik a nap, hogy az imámat elmondom, a napi igét elolvasom. Ha valahova megyek, a Jóisten áldását kérem, este pedig megköszönöm, hogy megélhettem a napot.

A Láthatóan evangélikus facebook oldala.