A külügyminiszter látogatását aktuálpolitikai hírek előzték meg, melynek hátterében napjaink uniós elvárásai állhatnak. Ő azonban beszédében elmondta, hogy egy külügyminiszteri látogatásnak nemcsak gazdasági és politikai okai és céljai lehetnek, hanem például ez esetben a magyar diaszpóra iránt érzett elkötelezettség erősítése is. Mint tudjuk, Württembergben igen jelentős számú magyar él, akik részben ragaszkodnak hagyományaikhoz, anyanyelvükhöz és hitükhöz is. Számos magyar menekült kereste fel először az egyházát, akik az előző század derekán voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket. Éppen ezért a külhoni magyar közösség megmaradásában elsősorban az egyházak szerepe volt fontos. Ennek elismerését volt hivatott szolgálni a miniszteri látogatás, hiszen a mai magyar értékek között a keresztyén hit fontos szerepet tölt be.

A vendéglátó helyi magyar katolikus közösség vezetője, dr. Tempfli Imre atya köszöntőjében ismertette a gyülekezet történetét, és elmondta, hogy mi minden nehézséggel kellett megküzdenie egy-egy kivándoroltnak a távoli idegenben, és talán csak az egyház tudott ezekben segítséget nyújtani.

A katolikus egyház mellett a Württembergi Magyar Protestáns Gyülekezet az, amely a kezdetek kezdetétől fontos szerepet tölt be a helyi magyarság megmaradásában. A protestáns közösség történetének hetven évét összefoglaló könyvvel kedveskedtek a miniszternek.

A templomi köszöntést követően a közösség az épület elé vonult, ahol Szijjártó Péter a mártír emlékű püspök mellszobránál koszorút helyezett el. Ezt követően a gyülekezeti teremben fogadást rendeztek, ahol a miniszter megerősítette a  kormány segítő szándékát a határon túli magyar közösségek, azon belül is a keresztyén közösségek irányában.

Annak ellenére, hogy a látogatás hétköznap délre esett, és az idő is borongós volt, szép számú érdeklődő gyűlt össze, akik szintén tiszteletüket tették a templomban, a koszorúzáson és a fogadáson.