Világi ember vagyok, azt hiszem, valahol az ateizmus, agnoszticizmus és szekularizmus háromszögén belül mozgok. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne foglalkoztatna a spiritualitás, és ne tapasztaltam volna meg magam is életem során olyan közösségi élményeket, érzelmi és lelki felszabadulást, amely kiragadott a hétköznapok valóságából. Gyakran épp a zene hatására, ami a levegő puszta mechanikai rezgésén, a véges számú hangjegyek variációin, a hangnemek hangulati jellemzőin túl, egy megfoghatatlan emocionális dimenzión átszűrve képes megrendíteni, eufóriát, katarzist okozni.

A mixtape-emet is ilyen füllel válogattam: vannak köztük vallásos tematikájú szerzemények, de elsősorban olyan dalokat kerestem, amelyek közelebb vittek valami transzcendenshez, akár koncerten, akár csak a fülhallgatón keresztül. A válogatás első felében meditatívabb, melankolikusabb számok szerepelnek, míg a második fele az öröm, az élet ünneplése jegyében született.

Tovább a KötőSzó blogra.