Úgy tartják, hogy a legfontosabb ünnep az evangélikusoknál a nagypéntek. Egyes vélemények szerint azonban ezt nem az evangélikusok állítják, hanem inkább róluk tartják ezt, és régebben ez még inkább így volt.

Nagypénteken a megfoghatatlan feltámadás helyett a nagyon is megfogható keresztre feszítésre kerül a hangsúly, ez közelebb hozza Krisztus szenvedésének súlyát is, mivel gyászban mindenkinek lehetett már része. Nagypéntek hangsúlyát mi sem mutatja jobban, mint hogy régebben arra is volt példa, hogy a hívő diákok nagypénteken nem mentek iskolába, a család igazolta a távolmaradásukat.

Nagycsütörtökön az evangélikus egyházban nincsen semmilyen speciális szertartás. Újkeletű dolog, hogy a fiatalok sütik a pászkát, amivel az úrvacsoraosztás történik, és mindenki egyszerre állja körül az oltárt. Ám egyre több evangélikus templomban tartanak olyan nagycsütörtöki liturgiát, amelynek része a szimbolikus lábmosás. 

A továbbiak a KötőSzó blogon olvashatóak.