A meddő nők történetein keresztül a Biblia elsősorban Isten könyörületét, mindenhatóságát és gondoskodását emeli ki. Fontos szerepet szán a végül megszületett „mégis-gyermekeknek” a Nagy Tervben, amely a választott népen keresztül az egész emberiség megmentésére irányul. A történetek vonala végül Jézusban csúcsosodik ki, akit az evangéliumok Izrael Messiásaként és a világ Megváltójaként mutatnak be.

Fontos azonban, hogy a gyermekszülés nem öncélként jelenik meg, és nem is úgy, mint a nő méltóságának vagy identitásának egyedüli forrása. Sőt, éppen azokra a játszmákra és emberi bűnökre figyelmeztetnek a történetek, amelyek az utód létrehozásának társadalmi nyomása miatt bomlottak ki a családokban. A Biblia hangsúlyozza, hogy a gyermek Isten szabadságából és jóságából fakadó ajándék, akit felelősen kell nevelni, és akit nem a szülők, hanem Isten sajátjaként kell kezelni.

Nehéz válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a bibliai családokról szóló történetek etikai tanulságait firtatják. Joga van-e a szülőknek a biológiai terméketlenséggel mesterséges úton dacolni? Milyen módszerek fogadhatóak el, ha valaki gyermeket szeretne, vagy éppen el szeretné halasztani a fogantatást? Tényleg „szent kötelessége”-e a nőnek a gyermekszülés, vagy Isten maga el tudja képzelni némely nők életét gyermek nélkül, és így is értelmes, elhivatott életet lehet élni ? (Példa az újszövetségi Anna esete Lukács evangéliumából, aki özvegyként, gyermektelenül élt, és prófétaként a Gyermek eljövetelére várt, vagy Fülöp evangélista négy hajadon lányára gondolva, az Apostolok cselekedeteiből stb.)

Valószínűleg felszínes válaszhoz jutunk, ha a Teremtés könyve legelejének „szaporodjatok és sokasodjatok” parancsát egyoldalúan, abszolút törvényként kezeljük, ami mindig, mindenhol és mindenkire egyformán érvényes. Hiszen minden embernek saját története van, és ha Istenre figyelve próbálja saját sorsát alakítani, akkor abból mindig egyedi válaszok születnek.

A továbbiak a KötőSzó evangélikus közéleti blogon olvashatóak.