A borítón látható aranyló búzaszálak minket: Isten teremtményeit jelképezik, akik egy földből sarjadnak, az ég felé nyújtóznak fényért, erőért, növekedésért - bármely közösségben dicsérjék is az Istent és a Megváltót. Ahány szál, annyi színárnyalat, akik a mennyeken lakozó felé fordulnak – avat be a részletekbe Csorba István a látványos borítóképre mutatva, amelyet Perl Andrea grafikus alkotott. Az aratás Urát hivatott dicsérni ez az új kötet, mégpedig a legegyetemesebb nyelven: énekelve – drága lutheri tradíciónkat is elénk idézve.
Csorba István tucatnál is több kiadványt jegyez, az ismertebbeken (Karénekeskönyvek, Új ének ifjúsági gyűjtemények) mellett ott sorakozik a Testvéreimért áldlak (kórusművek és versek a Teológián), az Énekükkel őt dicsérték (jubileumi kiadvány), a Zenehíd szonett-könyv, vagy a Túrmezei-énekek című munkája.
Talán nem is kérdés, hogy e jeles évben öt keresztény felekezet énekeinek új szöveggel való kiadása indokolt, de van bővebb magyarázat is: a szerző az Európai Protestáns Egyházak Közössége énekszövegek írására hirdetett korábbi pályázatát említi, másrészt pedig mi sem természetesebb, minthogy egy hívő evangélikus dallam- és versszerzőt megihlet a lutheri reformáció félévezredes múltja és aktualizálni szeretné az ismert énekeket. Csorba Istvánnak a fiatalok, az egymás hitét tisztelő generációk, az egymás felé nyitó keresztény gyülekezetek voltak szeme előtt, amikor leült írni.
„Korunkban az elvilágiasodás térhódítása szükségessé teszi, hogy minden eszközt megragadva hirdessük Krisztus-centrikus hitünket. Az ökumené szép példája, ha a Szentírás üzenetét és Krisztus váltságművét elfogadó felekezetek énekelve imádkoznak” – teszi hozzá. A dalfüzetnek van üzenete még a nem vallásosok számára is, ha egy közösség együtt énekel, hiszen a kötet készítése is a társegyházak főzenészeinek ökumenikus támogatásával készült.
Gáncs Péter elnök-püspök így ír a kötet ajánlójában: „Isten ajándéka, hogy a reformáció 500 éves jubileumát már ökumenikusan ünnepelhetjük. (…) A közös megemlékezést segítheti ez az énekgyűjtemény, amelynek darabjai egy-egy újabb lépést jelenthetnek a szembenállástól a közösségig vezető úton.”
S hogy milyen széleskörűen használható a gyűjtemény? Mind a mostani, reformációi alkalmakon, mind az egyetemes imahéten, de bármilyen évközi alkalmon, az iskolai hitoktatásban, vegyes felekezetű családokban, ifjúsági órákon vagy derűs nyári táborozásokon.
Az énekek kiválasztásánál a szerző elmondása szerint a fő szempont volt az egyszerűség, ismertség és tanulhatóság. A hangszeres kíséretre is gondoltak a gitárakkordok jelölésével. Amint Bence Gábor karnagy mutat rá bevezetőjében: kórusletétekkel közlik az énekeket, így énekkarral és kíséretes gyülekezeti énekként is megszólaltathatók. A kotta praktikumát és Ecsedi Klára szerkesztő gondosságát dicséri, hogy az eredeti énekszövegek is helyet kaptak benne.
Érdekes azt is megfigyelni, hogy milyen dátum szerepel az új énekversek alatt: például Vízkereszt napján született az Áldott megújulás – talán nem véletlenül. Az 54-es éneknél Az öt Sola címmel foglalta versbe Luther soláit a szerző.
A kötet mindkét evangélikus könyvesboltban és az Országos Iroda Gazdasági Osztályának titkárságán is kapható 500 Ft-os áron.