Szenteste éjjelén, 22 órakor a stuttgarti főpályaudvar grandiózus csarnokában a majd tízméteres karácsonyfa és a betlehemes mellett egy hatalmas kör képződött. A körben a stuttgarti rézfúvószenekar tagjai, az ismerőseik és az arra járók vagy épp az alkalomra érkezők álltak. Mintegy kétszázan. Mikor tízet ütött a csarnok nagy órája, megszólaltak a harsonák. A kiosztott és több nyelvre fordított karácsonyi dalokat voltak hivatottak kísérni a fúvósok. Meghitt hangulat született az alkalmi kóristákból és a jelen lévő lelkészekből.

A karácsonyi áhítatot nemzetközi ökumenikus istentiszteletnek hirdették. Az ének és az evangéliumi karácsonyi történet magyarul, angolul, arabul és németül szólalt meg. A négynyelvű istentiszteleten éppen ezért a négy pásztor saját anyanyelvén hirdette Krisztus Urunk születését. A misszión túl diakóniai vetülete is volt a szentesti együttlétnek, mert a szintén négy nyelven elmondott áldás után megvendégelték az oda érkezőket, kik közt bőven akadt olyan, akinek nem volt hol tölteni a karácsony ünnepét, csak például a főpályaudvar valamelyik szegletében vagy padján.