„Vettem egy házat.” Milyen rövid és egyszerű mondat! Ám eleve az emberiség egy csekély kisebbségének adatik meg, hogy tényleges igazságként mondhassa ki ezt a rövid és egyszerű mondatot. És azon belül is nagyon sok forgatókönyvet takarhat: 1. Gazdag üzletember vagyok, több lakásom is van a világ különböző pontjain, de most megtetszett egy patinás villa szép kilátással a londoni Muswell Hillen. Egymillió fontot perkáltam érte, és a legjobb lakberendezőket bíztam meg, hogy átpofozzák az én ízlésemnek megfelelően. 2. Átlagember vagyok, aki egész életében keményen dolgozott, takarékoskodott, és örökölt is valamicskét, így megengedheti magának, hogy a már tehermentes budapesti panellakását vidéki kertes házra cserélje. Kinéztem magamnak egy nagyváros külső kerületében, csendes helyen lévő szerény, tetőtér beépítéses ingatlant barátságos kerttel, és a korábbi lakásomért kapott húszmilliót kiegészítettem az örökségből származó tízmillióval, valamint felvettem még egy kis személyi kölcsönt, így ha hét évig nyögöm is a részleteket, mégis egy kertes ház boldog tulajdonosa lettem. Lehetne még sorolni a különféle változatokat. Ehelyett inkább elmondom, mit jelent ez a mondat az én esetemben.

Vettem egy házat. Tavaly. A Jófogáson találtam, és azt gondoltam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Amióta dolgozom, szolgálati lakásban élek. Nem panaszkodhatom a fizetésemre, de annyi azért sosem volt, hogy megtakarítást tudtam volna felhalmozni. Sőt, mivel nem szeretek örökké nemet mondani magamnak és szeretteimnek, egy bizonyos életszínvonal fenntartása érdekében sajnos adósságaim is keletkeztek az évek során, amiket azonban becsülettel törlesztek. Ezt dobta ki a gép, de sem én, sem a feleségem nem örököltünk sem ingatlant, sem milliókat.

Tovább a KötőSzó blogra.