Lengyelország

Nagyszombaton a családok kis kosarakban viszik a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a süteményt és a festett tojásokat a templomi szentelésre.

Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán.

A vasárnapi mise után a terített asztalnál fogyasztják el reggelire a kosárkák tartalmát. A hagyományos lengyel sütemények közül a „mazurek” és a „babka” kerül az asztalra. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

Hétfőn sok-sok vízzel locsolkodnak.

Finnország

Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik.

Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.

Olaszország és Szicília

Az olaszok húsvéti süteményei a történelmi hagyományoknak megfelelően lisztből, tojásból, cukorból és olívaolajból készülnek. Azért, hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát, galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

Szicília kisvárosaiban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.

Kolumbia

A húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg.

A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.

Mexikó

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti „Szent Hét".

Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart, akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

Svédország

Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek.

A gyerekek papírból készült, cukorkával megrakott papírtojásokat kapnak. Sokan boszorkánynak öltözve kopogtatnak be a szomszédokhoz nagycsütörtökön vagy húsvét előestéjén. Az átadott húsvéti levélért cserébe gyümölcsöt vagy édességet kapnak.

Vatikán

A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét.

Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában.

Spanyolország

Hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.

Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.

A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára.

Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradíasok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben.

A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak majd. 

Wales 

Régen nagypénteken (walesi neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztettek, az utcákon alig lehetett embereket, lovasokat látni.

Az emberek mezítláb mentek el a templomba, mert így nem zavarták meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.

Málta

A keresztény vallást maga Pál apostol hozta el a szigetre, aki i. sz. 60-ben Málta partjainál hajótörést szenvedett.

Nagypénteken a szokásos díszeket letakarják templomokban és mindent vörös drapériával borítanak be, majd következik a gyászos körmenet. 

Szombaton este harangok törik meg a szomorú csendet és a feltámadás öröme lepi el az utcákat. Díszek, fények, tűzi játékok, vidám felvonulások következnek.

Vasárnap reggel a feltámadt Krisztus szobrával indulnak el az örvendező körmenetek. Húsvét vasárnapja itt tradicionális családi ünnep, bőséges ebéddel. A gyerekek a tojás mellé figollát, azaz cukormázas mandulás kalácsból készített édességet kapnak.

Fülöp-szigetek 

A Fülöp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében.

Jeruzsálem

Virágvasárnap még pálmaágakat lenget a tömeg, aztán Nagypénteken a jeruzsálemi zarándokok – Jézushoz hasonlóan – keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján. 

Jeruzsálembe ezerhétszáz éve zarándokolnak hívek, hogy megtekintsék a Szent Várost, Jézus megfeszítésének és feltámadásának helyszínét.

Háromezer éve áll. Sokan vallják magukénak. Nagy királyoknak adott otthont: itt élt Dávid király, aki a hagyomány szerint a Biblia zsoltárainak jelentős részét költötte, itt uralkodott fia, a bölcsességéről és gazdagságáról ismert Salamon. A babiloni fogság után, a Kr.e. 6. században az elhurcoltak leszármazottai először ide tértek vissza, hogy újjáépítsék lerombolt civilizációjukat és várják a próféták által megígért Messiás-király eljövetelét. Jeruzsálem városában tevékenykedett Dávid király leszármazottja, Jézus, akinek jelentőségét – a Biblia tanúsága szerint is – saját kortársai Illéséhez vagy Jeremiáséhoz hasonlították.

Jézus ma a világtörténelem legismertebb személyisége – ezt az is bizonyítja, hogy a világszerte használt időszámítás az ő születését veszi alapul. Halála, illetve feltámadása pedig a keresztény világ legjelentősebb ünnepévé vált. „Jézus történelmi létét két évszázadon át megkérdőjelezték, azonban a történettudomány jelenlegi állásfoglalása a folyamatos keresztény tanítással összhangban nem hagy semmi kétséget afelől, hogy Jézus – mint a zsidó népből származó konkrét, történelmi személy – valóban létezett” – állítja Török József, egyháztörténész professzor. A Biblia négy evangélistáján kívül, a Kr.u. 1–2. századi római és zsidó források is egyértelműen alátámasztják Jézus létezését: Tacitus, ifjabb Plinius és Suetonius mellett a zsidó származású Josephus Flavius is megemlíti.

Életéről Lukács, a görög orvos – Pál apostol „munkatársa” – számol be a legrészletesebben. A hagyomány szerint a Jeruzsálemtől néhány kilométerre lévő Betlehemben született, de Heródes király miatt Józsefnek, Máriának és a csecsemő fiúnak Egyiptomba kellett menekülnie, majd az uralkodó halála után a galileai Názáretben telepedtek le. Jézus harmincéves koráig ácsként dolgozott és csak ezután kezdte meg szolgálatát. Zsinagógákban, a jeruzsálemi Templomban és olykor a természetben – hegyoldalon vagy tóparton – gyógyította a betegeket és tanította az embereket Isten dolgaira.

Ám Jézus tevékenysége és népszerűsége zavarta a vallási vezetőket, akik Júdea római helytartójánál, a Kr.u. 26–36 között hivatalban lévő Pontius Pilátusnál elérték, hogy perbe fogják, majd állami segédlettel kivégezzék Jeruzsálem falain kívül, a Koponya helyén, azaz a Golgotán.

A bibliai iratok alapján Jézust a zsidó húsvét előtti napon – két köztörvényes bűnöző társaságában – feszítették keresztre. A tudósok szerint Jézus a sabbat előtt, körülbelül péntek délután három órakor halhatott meg. Lukács evangéliumának beszámolója szerint megfeszített testét egy József nevezetű „jó és igaz férfiú” helyezte be egy sziklába vájt sírboltba, azonban a közelgő ünnep miatt mindenféle végtisztesség nélkül.

A Biblia szerint az ünnepet követő hajnalban angyalok fogadták a Jézus sírjához igyekvő asszonyokat, akik különböző illatos balzsamokkal akarták megkenni a kivégzett galileai rabbi holttestét.

„Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadott” – mondták az angyalok a megrémült asszonyoknak, akik bementek a sírboltba, de nem találták ott Jézus testét. A népek apostola, azaz Pál szerint az evangélium lényege éppen a húsvéti eseményekben áll, miszerint „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint; és hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint”.

Jeruzsálem a húsvéti időszak napjaiban a nemzetek kavalkádjává válik. A feltámadás ünnepére a keresztény világ minden tájáról érkeznek hívők: oroszok, szírek, etiópok, olaszok, franciák, koptok, örmények és görögök, de az Egyesült Államokból, sőt még a Távol-Keletről is utaznak a Szentföldre zarándokok.

Húsvét-sziget

Miként van Karácsony-sziget, akként Húsvét-sziget is létezik. Őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élnek a kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon.

Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéliek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felső testű tufakőszobrok. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra.

Hogy milyen arrafelé a húsvét? A misszionáriusok római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik.

A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt polinéz tűzhelyen sült párolt hal, hús, zöldség. A sziget fővárosában, Hanga Roában a „Tapati”, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, de a Húsvét is igen közkedvelt ünnep. Ilyenkor felcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-niu nyelven.