A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, a Cipők a Duna-parton emlékmű, a tragédiára emlékezés reményt is hordoz - mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a kormány megemlékezésén, szerdán Budapesten.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az emlékezés azt a reményt hordozza, hogy a történelmi tanulságok őszinte kimondásával „el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére”.

Mikola István a Cipők a Duna-parton emlékműnél arról beszélt, hogy a nyilaskeresztes különítmények önhatalmú akcióival szemben akkor „mi magunk még nem voltunk elég bátrak, eltökéltek, hogy megvédjük saját állampolgárainkat”. A magyar állam kudarcot vallott a holokauszt idején - jelentette ki.

Hozzátette: amikor fejet hajtunk és emlékezünk, tudjuk, milyen pótolhatatlan veszteséget szenvedtünk el. 

A vészkorszak idején gyilkoló gépezetek áldozataivá vált több százezer zsidó és megannyi roma honfitársunk hiánya azóta is égető seb, amelyet csak a méltó, a jövendő számára is figyelmeztető emlékezés enyhíthet valamelyest. Akkori gyengeségünk miatt megrendült a nemzeti identitásunk, hitünk, az önbizalmunk - mondta. Szavai szerint olyan zsidó-keresztény gyökerű értékeket adtunk fel, amelyek a magyar társadalom immunrendszerét erősítették, túlélési lehetőségét jelentették. 

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a történteket visszafordítani sajnos nem lehet, „az emlékezés fájdalma ma is lüktet bennünk”. 

„A holokauszt idején tanúsított magatartásunkkal szembenéztünk, megbántuk akkori tetteinket, gyengeségeinket, árulásainkat, de ennyi még nem elég, sok még a teendőnk, hogy hasonló borzalmak soha többet ne történhessenek meg egy olyan országban, amelynek erejét éppen a sokszínűsége adja” - mondta. 

Mikola István jelezte: a magyar állam zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. A kormány politikája a humanitást, az emberi méltóság megőrzését, a családok, közösségek érdek- és értékrendszereit állítja a középpontba, de ez még mindig nem elég, mert ordas eszmék ma is veszélyeztetik a civilizációt - mondta. 

Az államtitkár szerint az államok önmagukban nem képesek megakadályozni az újabb világégést, „a nagybetűs emberre van ma szükség”, aki felelős tetteiét, önmagáért és ezt a felelősséget az embertársaival szemben is viselnie kell, mert a közös felelősségvállalásból épülnek az emberi közösségek, a családok és a nemzet közössége is. Hangsúlyozta: a nemzet szerves alkotóelemei a magyarországi zsidó közösségek, romák és más nemzeti kisebbségek közössége is. 

Frölich Róbert országos főrabbi (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) beszédében úgy fogalmazott, a Duna a város mosolya, és ezen a mosolyon örök seb tátong. Hozzátette: ez a seb a zsidóké, magyaroké, akik ma sem értik, mi váltotta ki azt a gyilkos gyűlöletet, amely „belelőtte őket a Dunába”. 

„Mi, magyar zsidók, zsidó magyarok viseljük a Duna-part örök sebét, a lelkünkben, a szívünkben, viseljük mi, holokauszt után születettek, viselni fogják gyermekeink, unokáink, viselni fogja az egész magyar társadalom ezt a sebet, mert amíg ezek a cipők itt vannak, emlékeztetnek majd a vészkorszak tragédiájára” - mondta. 

Hozzátette: a cipők arra figyelmeztetnek, hogy volt egyszer egy szörnyű korszak a magyar társadalom és a magyar zsidók életében. „A mi és utódaink közös felelőssége, hogy e korszakot emlékünkben tartva, soha meg nem ismétlődésre ítéljük” - hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: „kortyolunk a Duna egykor véres vizéből, és a múltat nem feledve, a megbékélésben, a boldog jövőben hívve megyünk tovább.” 

Köves Slomó vezető rabbi (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) arról beszélt, „megvan Budapesten is a magunk Auschwitza”, a Duna-parti cipők emlékeztetnek arra, milyen könnyen válhat az emberből állat, veszítheti el emberi mivoltát. „A sors fintora, hogy a mi magyar Auschwitzunk a város közepén van” - jegyezte meg. 

Hozzátette: emlékezni kell a múltra, de a jelenbe és a jövőbe kell nézni. Amikor nap mint nap elmegyünk a Duna-parton, a felelősségre kell gondolnunk, hogyan tehetünk ma azért, hogy a világ ne forduljon olyan hellyé, ahol megtörténhet, ami 70 évvel ezelőtt megtörtént. 

A vezető rabbi emlékeztetett rá: néhány éve a Margit hídnál találtak emberi csontokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy azoknak a zsidóknak a csontjai, akiket 71 évvel ezelőtt a Dunába lőttek. Azt kérte mindenkitől, aki tehet érte, fogjanak össze, hogy ezek az emberek megkaphassák a végtisztességet. 

A megemlékezésen imát mondott Cserháti Imre, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, valamint Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök.

Az emlékezők - köztük országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, a diplomáciai testület tagjai - mécseseket gyújtottak a cipőknél, és zsidó szokás szerint kavicsokat helyeztek el az emlékműnél. 

Izraeli nagykövet: az antiszemitizmus elleni harc globális kihívás

Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia - mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten.

A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor „nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk”, ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.

A nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszt nem a koncentrációs táborokkal kezdődött: a tudatlanságon és félelmen alapuló antiszemitizmus, gyűlölet volt a kezdete, Auschwitz pedig a következmény. Ma emlékezünk az áldozatokra és próbáljuk megérteni, mi történt több mint 70 évvel ezelőtt, amikor a rasszizmus, az előítéletek és a gyűlölet szabadon tombolhatott, és az okok feltárása, megértése a jelen korszaknak is fontos - mutatott rá.

Kifejtette: ahhoz, hogy az antiszemitizmus tovább támadja az emberek lelkét, a zsidók elleni gyűlöletre tüzeljen, ma már új okok kellenek. Ilyen ok, hogy a zsidó embereket azért kell gyűlölni, mert egy „gonosz, illegitim, gyilkos államot” támogatnak, Izraelt. Ilyen ok az is, hogy a zsidók Izrael alapjának „képzeletbeli, eltúlzott szenvedésüket” tekintik, és ez holokauszttagadás - magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon is vannak politikusok, emberek, akik tagadják a holokauszt megtörténtét, és arra törekszenek, hogy újraírják, újraértelmezzék a vészkorszakot.

Ilan Mor továbbá azt is az antiszemitizmus új okai közé sorolta, hogy a zsidók egyesek szerint arra törekszenek, hogy saját halottaik emlékét ráerőltessék másokra, és ezzel más mártírok szenvedését háttérbe szorítsák.

A nagykövet szerint a sötét korszak ma is hasznos tanulsága: nem csaphatjuk be magunkat azzal, hogy a jelenleginél rosszabb úgysem lesz a helyzet, valóban „zéró tolerancia kell az intolerancia ellen”.

A diplomata arról is beszélt: a menekültek Németországba érkezése a zsidó közösségben félelmet keltett, hogy erősödhet az antiszemitizmus, de Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy ezeket az aggodalmakat komolyan kell venni, mert az antiszemitizmus elterjedtebb, mint hinnénk, és küzdeni kell ellene, nincs helye a társadalomban.

Ilan Mor elmondta: Európának meg kell értenie, hogy mindenkinek kötelessége harcolni az antiszemitizmus ellen. Nem több emlékműre van szükség, hanem határozott kiállásra az európai zsidó emberek mellett - emelte ki.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: nem tolerálható „kicsi antiszemitizmus” sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell - jelentette ki.

Emlékeztetett: a magyar közvélemény évtizedekig kizárólag zsidó ügyként kezelte a holokausztot, majd a kilencvenes évektől fokozatosan közügy lett. Sok gesztust tapasztaltak az elmúlt években - mondta, egyebek mellett megemlítve, hogy 2001-től minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól, 2012-t Wallenberg-emlékévvé nyilvánították, 2014-ben emlékévet szerveztek a magyar holokauszt emlékére, az államfő és kormánytagok jelentős beszédeket mondtak az elmúlt években, és zéró toleranciát hirdettek az antiszemitizmus ellen.

Közölte: úgy tűnhet tehát, hogy Magyarországon van „egyfajta szép íve” a történelem feldolgozásának, a szembenézésnek, a felelősség megállapításának, de tapasztalható, hogy „valami nincs rendben”. A Saul fia című film nemzetközi sikereit követően korábbról ismert indulatok törtek fel - tette hozzá. 

Heisler András véleménye szerint az oktatás és a kultúra megismertetése az egyetlen lehetőség, hogy a magyar fiatalok megismerjék a múltat, Magyarország és a magyar zsidóság összetett kapcsolatát, és ennek érdekében mindenkinek tenni kell.

Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: az ENSZ közgyűlése egyhangú határozatával, amellyel döntött a nemzetköziholokauszt-emléknapról, kötelezte a tagállamokat, hogy emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, tanítsák a történetét, hogy a jövő nemzedékek is megismerjék az eseményeket. A holokauszt „az egész emberiség elleni merénylet" volt, és a magyar zsidóságot ért népirtás a nemzeti történelem része, kitörölhetetlen és tragikus eseménysor, amellyel erkölcsi kötelesség szembenézni - hangoztatta.

A rendezvényen Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója bemutatta a holokauszt magyarországi áldozatainak névsorát tartalmazó első, budapesti vonatkozású kötetet és a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményi katalógusát.

Frölich Róbert: új arcot öltött az antiszemitizmus

Új arcot öltött az elmúlt évtizedben az antiszemitizmus: az Izrael-ellenességet - mondta Frölich Róbert főrabbi szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában. A főrabbi, akit a holokauszt-emléknap alkalmából kérdeztek, a műsorban elmondta, az Izrael-ellenesség egy „” összemosása a zsidók államának és zsidó embereknek.

„Tulajdonképpen ebben semmi új nincs, mert Izrael állam megalakulása előtt, mielőtt az antiszemitizmus fogalma egyáltalán létezett volna, mondjuk 15-17 században (...) volt az antijúdeizmus” - mondta, hozzátéve, hogy a modernkorban pedig feltűnt az antiszemitizmus, most pedig az Izrael-ellenesség.

Az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia - mondta a nemzetközi holokauszt-emléknap alkalmából Ilan Mor izraeli nagykövet szerdán Budapesten.

A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett eseményen kiemelte: ugyanakkor „nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk”, ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.

Frölich Róbert reagált arra hírre is, miszerint az elmúlt egy évben több ezer zsidó hagyta el Franciaországot és költözött Izraelbe. Ezzel kapcsolatban azt mondta: a magyarországi zsidók nem éreznek fenyegetettséget.

„Itt Magyarországon mi (...) nem érzünk olyan fenyegetettséget, mint a francia zsidók Franciaországban, Magyarország valamiért egy védettebb terület, nem érezzük a bőrünkön azt, hogy fenyegetve lennénk, persze aggódunk a ” - mondta.

Tavaly rekordszámú nyugat-európai bevándorló érkezett Izraelbe az erősödő antiszemitizmus miatt - közölték január közepén a Zsidó Ügynökség nevű szervezet képviselői. A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli újság honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben 9880-an döntöttek a zsidó államba költözésről Nyugat-Európában - ami a valaha mért legmagasabb szám. Közülük majdnem 8 ezren Franciaországból érkeztek, ahol az egyre nagyobb számú antiszemita támadás miatt megingott a biztonságba vetett hite a világ harmadik legnagyobb zsidó közösségének - írták.

Latorcai: közösen kell gyógyítani a sebeket

Az emlékezés, a főhajtás és a tiszteletadás ideje ez a nap, amely arra hív, hogy a vészkorszak és a második világháború látható és láthatatlan sebeit közösen gyógyítsuk - mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

A sebek gyógyítását szolgálja az is, hogy a kormány támogatásával több magyarországi és határon túli zsinagóga felújítása kezdődött meg, továbbá az idei költségvetésben csaknem egymilliárd forintot különítettek el az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalára - emelte ki a helyettes államtitkár az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Night Will Fall című dokumentumfilm vetítése előtt.

Latorcai Csaba beszélt arról is, hogy a Miniszterelnökség gondozásában hamarosan megjelenik a 2014-es holokauszt-emlékév történéseit összefoglaló, képekkel illusztrált kiadvány, amely mindazokat a helyi kezdeményezéseket, programokat bemutatja, amelyekkel civil szervezetek, önkormányzatok, magánszemélyek emlékeztek meg országszerte és a határon túl a holokauszt áldozatairól. A kiadvány ékes bizonyítéka annak, hogyan mozdult meg egyszerre az egész magyar társadalom, magáénak érezve az emlékezés fontosságát - hangsúlyozta.

Az este bemutatandó filmről azt mondta, arra irányítja rá a figyelmet: minden államra, kormányra, döntéshozóra közös felelősség hárul, hogy ez a tragédia soha többé ne ismétlődhessen meg. 

Magyarország kormánya zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus, a rasszizmus és a kirekesztés ellen, egyúttal határozottan hitet tesz egymás elfogadása, elismerése mellett - fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: a holokauszt európai áldozatainak száma becslések szerint hatmillióra tehető, körülbelül minden tizedik halott magyarországi zsidó volt.

Menachem Margolin, az Európai Zsidó Szövetség ügyvezetője azt mondta, hiába telt el több mint 70 év, még mindig nehéz megérteni, hogyan történhetett meg a holokauszt. Hozzátette, sokat tanultunk a múltból, de nem eleget. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás szerepét, és a kormány felelősségének nevezte a zéró toleranciát az antiszemitizmussal szembe. 
    

Az ENSZ-ben megemlékeztek az áldozatokról 

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyitotta meg azt az ünnepséget, amellyel a világszervezet New York-i székházában szerdán megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. Az ENSZ-közgyűlés központi megemlékezésén Takács Szabolcs európai ügyekért felelős államtitkár kiemelte a magyar kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett.

Takács Szabolcs beszédében úgy fogalmazott, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett, nulla toleranciát hirdet az antiszemita megnyilvánulások ellen. A Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára emlékeztetett a hetven évvel ezelőtti tragédiára, képeket idézett fel a megalázás és a lealjasodás pillanatairól. „A holokauszt nem az első népirtás  volt. Nem is az utolsó. De precedens nélküli, nemcsak civilek meggyilkolásának mértékében, hanem jellegében és szándékaiban is egyedüli. A civilizáció oly mértékű lealjasodása volt, hogy az emberiségnek cselekednie kellett” - fogalmazott az államtitkár, e cselekvés példájaként említve meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megalkotását, majd a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségének létrehozását.

„E szövetség létrehozása egyértelmű jelzés a világnak, hogy a meggyilkoltakra emlékezés nemcsak a zsidó közösségek felelőssége, hanem a kormányoké és az egész világé” - szögezte le a politikus. Utalva a holokauszt magyarországi hatszázezer áldozatára, kiemelte azt is, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a magyar nemzet a holokauszt idején hatszázezerszer halt meg, s minden egyes magyar, aki gyilkolt, vagy kollaborált, hazaárulást követett el a magyar nemzet ellen. Beszédében az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt években Európában tapasztalható, erősödő antiszemitizmus közvetlen veszélyt jelent a demokráciára, „civilizációnk alapvető értékeire és társadalmaink általános biztonságára”.

Takács Szabolcs beszéde után Kopár Antal romazenész gitáros dalát hallgatta meg a publikum.         

Az emlékülésen mások mellett beszédet mondott Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet, Izrael Állam ENSZ-nagykövete, a német kormány zsidó szervezetekkel való kapcsolatokért felelős képviselője. A meghívottak videós összeállítással köszöntették Sir Nicholas Vintont, aki a második világháború idején zsidókat mentett meg.

A hivatalos emléknap szerda esti programjaként Magyarország ENSZ-képviseletén a holokausztban meggyilkolt magyar komponisták emlékére adtak koncertet. A rendezvényen fellépett - a Zeneakadémia szervezésében - Szabadi Vilmos, Karasszon Eszter és Marczi Mariann. A megemlékezésen részt vettek a holokauszt idején elrejtett magyar gyermekek New York-i csoportjának tagjai is.

Megemlékezés a Bundestagban

Megemlékezést tartottak a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a holokauszt áldozatairól az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 71. évfordulója alkalmából. A berlini Bundestagban huszadik alkalommal megtartott emlékülés fő témája a náci kényszermunka volt.

Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy szemtanú, túlélő mondott ünnepi beszédet. Ezúttal Ruth Klüger amerikai irodalomtudós, író, aki Bécsben született és zsidó származása miatt deportálták. Auschwitz-Birkenauban 1944 nyarán, 12 éves korában csak úgy tudta elkerülni az azonnali, biztos halált, hogy 15 évesnek mondta magát és így bekerült a kényszermunkások közé, ahová a nők közül csak 15 és 45 év közötti, munkaképes foglyokat válogattak be.

Egyebek között elmondta, hogy férfiaknak való kemény munkára, favágásra, vasútépítésre fogták őket. A környékbeli falvak lakói „vadembereknek” nézték a kényszermunkásokat, de ez azért nem tartotta vissza őket attól, hogy néha „kikölcsönözzenek” néhányat. A háború végeztével viszont ezeket az emlékeket „elnyomták”, a nácik bukása után senki nem akart tudni arról, hogy mi minden történt a közeli lágerben, arról pedig végképp nem, hogy „esetenként ők is profitáltak” abból.

A kényszermunka még a rabszolgamunkánál is rosszabb, hiszen a rabszolga értéket jelent a tulajdonosának, amelyet elveszít, ha halálra éhezteti vagy hagyja megfagyni, a kényszermunkások viszont értéktelenek voltak a nácik számára. 

„Annyira sok - ahogy ők mondták - emberanyag állt rendelkezésre, hogy az sem számított, ha szó szerint elégetik ezt az anyagot” - fogalmazott Ruth Klüger.

Hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad megfeledkezni a szexuális kényszermunkára fogott rabokról. Elmondta, hogy a háború után ezeket a nőket nem sorolták a kényszermunkás áldozatok közé, és nem támaszthattak igényt jóvátételre, kárpótlásra. Azt a „tiszteletet sem adták meg nekik, amelyet - ha nem is mindig, de gyakran - megkaptak a lágerek túlélői” - mondta az emlékülés szónoka.

Egyebek között hozzátette, hogy a nácizmus bukása óta már három nemzedék felnőtt Németországban, a huszadik század legszörnyűbb bűntetteiért felelős országban, amely ma kiérdemeli a világ megbecsülését, amiért „megnyitotta határait és nagylelkűen befogadta, és még mindig befogadja a szíriai és más menekültek áradatát”.

Ruth Klüger kiemelte, hogy ő is azon „kívülállók” közé tartozik, akik előbb „csodálkozással”, most pedig „csodálattal” tekintenek Németországra a menekültválságban tanúsított magatartása miatt, és jórészt ezért fogadta el a Bundestag meghívását.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a nácik által végeztetett kényszermunka „tömeges jelenség” és „mindenki szeme láttára elkövetett bűncselekmény volt”. Kényszermunkásokat dolgoztattak nagyvállalatoknál és kisiparosoknál, egyházi és állami intézményeknél és magánháztartásoknál is - mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A német törvényhozás tudatában van felelősségének és mindent megtesz az áldozatok kártalanításáért. Állami és vállalkozások által biztosított források révén már másfél milliónál is több áldozatnak fizettek kárpótlást, és tavaly óta az egykori szovjet hadifoglyok is igényelhetnek kárpótlást ebből az alapból - mondta Norbert Lammert.

Az évfordulón a Bundestag egyik épületében kiállítást rendeztek a nácik által a vidéki Németországban végeztetett kényszermunka történetéről. A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából sok más eseményt is szerveztek az országban. A berlini Német Történeti Múzeumban (DHM) a vészkorszak idején fogságban készített képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás. A 100 munkát bemutató tárlat a holokauszt kutatásával, oktatásával, forrásainak gyűjtésével és bemutatásával foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem Intézet művészeti gyűjteményének legnagyobb szabású kiállítása, amelyet Izraelen kívül rendeztek.

A tárlatot Angela Merkel kancellár nyitotta meg hétfő este, beszédében csodának nevezte az izraeli és a német nép barátságát. Kedd este pedig aholokauszt zsidó áldozatainak kártalanításáért küzdő nemzetközi civil szervezet, a Jewish Claims Conference (JCC) szervezésében nagy sikerrel vetítették Berlinben egy meghívásos, előzetes bemutatón a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölt, Saul fia című magyar filmet, amelyet március 10-től játszanak a német mozikban.

Auschwitzban is megemlékeztek a haláltábor áldozatairól

Auschwitz mindig intő jel lesz, arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi közvélemény erre nem reagál idejében - jelentette ki az auschwitzi haláltáborban szerdán elhangzott beszédében Andrzej Duda lengyel elnök.

Lengyelországban szerdán megemlékeztek a második világháborús náci német haláltáborok áldozatairól, a központi ceremóniát az auschwitz-birkenaui volt haláltábor területén tartották mások között Andrzej Duda és egykori foglyok részvételével. A tábor felszabadítása 71. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt a hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is.

A túlélők mintegy 80 fős küldöttségében jelen volt - Andrzej Duda különvendégeként - Zofia Pilecka-Optulowicz, a lengyel földalatti Honi Hadsereg (AK) katonájának, Witold Pileckinek lánya. Pilecki önként záratta be magát a táborba, ellenállási sejteket szervezett ott, majd bravúrosan megszökött, és már 1942-ben értesítette a nyugati szövetségeseket az emberirtásról. Ők azonban nem hittek sem az ő, sem Jan Karski, a „futár” ezzel egyidejű beszámolóinak, és nem tettek megfelelő intézkedéseket.

„Auschwitz mindig nagy intő jel lesz, mely arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi társadalom erre nem reagál idejében” - mondta el beszédében a lengyel államfő. 

Magyarországot az auschwitzi megemlékezésen - más országok diplomatái mellett - Körmendy Adrienne krakkói főkonzul képviselte, aki szerda este jelen lesz Nemes Jeles László Saul fia című, nagy sikerű, Oscar-díjra is jelölt, minap lengyelországi forgalmazásra került filmje krakkói vetítésén is. Varsó, Krakkó, Poznan és Wroclaw egy-egy mozijában szerda este egyenesben közvetítik a Saul fia strasbourgi vetítését, valamint az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és a film főszereplője, Röhrig Géza részvételével a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából rendezett ottani vitát.

A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. 

Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük - az auschwitzi múzeum adatai szerint - 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt. 

A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.