Baritz Sarolta Laura domonkos rendi szerzetesnővér, közgazdász Hit és profit címmel tartott előadást. Mint kifejtette, „a közgazdasági gondolkodás gyökerei visszanyúlnak nemcsak az ókori görög gondolkodáshoz, hanem a keresztény értékekhez is.” A szerzetesnővér előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen az a megközelítés, mely a profit vágyát elítéli, hiszen annak számos pozitív értelmezése lehet. „Ehhez azonban fontos, hogy a gazdaság alapját ne a ma domináló gazdasági viszonyban, hanem az emberben lássuk”– fogalmazott a szerzetesnővér. Baritz Sarolta Laura a gazdasági szemléletmód megváltozásához, annak keresztény etikai alapokon való állásához a civil gazdaságban látja a lehetőséget. „A civil gazdaság gondolata – visszanyúlva a görög klasszikus értékekhez – a reneszánsz idején fogalmazódott meg. Ennek lényege, hogy a piacon helye van a kölcsönösségnek és a testvériségnek egyaránt. Ennek a felfogásnak a képviselői a gazdaság fő céljának nem az Adam Smith nevével fémjelzett profitmaximalizálást, hanem a közjóllétet és az ember boldogságát helyezik középpontba” – mondta a közgazdász. A valódi szükséglet mint kérdés olyan értelemben történő megközelítése, melyben a másik ember jólléte is benne van képezi alapját a civil gazdaságszemléletnek.

Az előadó kitért arra az értékhierarchiára, mely az ókori görög társadalomban az anyagi értékektől kiindulva az érzékelést, intellektuális értékeket és végül, legmagasabb szinten az erkölcsi értékeket tartotta. Baritz Sarolta Laura szerint mindez ma fordított sorrendben tapasztalható. Aquinói Szent Tamás példájából említve – aki a materiális értékeket olyan hasznos jóknak tekintette mellyel másokon segíteni lehet – rávilágított arra, hogy a tőke pozitív szemlélete az erkölcsi felhasználás függvényét képezi.

„Addig, amíg a mai főáramban szereplő gazdasági szemléletben a pénz célként szerepel és ezáltal uralkodik, addig a civil gazdasági felfogásban ugyanez eszköznek tekinthető, mely a közjó szolgálatában áll.” A szerzetesnővér előadása végén kitért arra, hogy amíg az Adam Smith általi gazdasági irányelv boldogtalan, szeretet nélküli embereket formál, addig a civil gazdasági felfogás kölcsönösségre épülő, bizalomelvű, kiteljesedett embert és társadalmat tud eredményezni. A Sapientia Hittudományi Főiskolán oktató szerzetesnővér jelezte azt az örömteli tényt, hogy „a civil gazdaságot, etikus magatartást gyakorló cégeket vizsgálva egy felmérésből kiderült, hogy a gazdasági válság sem volt kedvezőtlenebb hatással ezekre a társaságokra, mint a pénzfelhalmozásra, hatalomszerzésre épülő cégeknél.”